Az emberi társadalmak irányításának jelenleg két alapvetően eltérő módja létezik, a tekintélyuralmi vezetés, és a képviseleti demokrácia. ...
Az emberi társadalmak irányításának jelenleg két alapvetően eltérő módja létezik, a tekintélyuralmi vezetés, és a képviseleti demokrácia.
A tekintélyuralmi vezetés merev irányítási forma, egy szűk csoport döntései határozzák meg az irányított közösség életét. A szűk vezetői csoport jellemzően politikai hatalmi szempontok szerint formálódik, elsősorban önjelölt módon, így a társadalom irányításához szükséges döntések alapvetően politikai-hatalom szempontú döntések, és nem szükségszerűen a társadalom fejlődésének figyelembevételével keletkeznek.
A tekintélyuralmi rendszerek addig képesek stabilan működni, míg a vezetés döntései a társadalom fejlődését eredményezik. Amikor a politikának a hatalom szempontú döntései nem járnak a társadalom fejlődésével, a tekintélyuralmi rendszer instabillá válik, és a fennmaradása csak hatalmi elnyomás által lehetséges, ami gyengíti a társadalmi kohéziót, jellemzően a betegség tüneteit hordozó társadalmat eredményez, és az instabillá váló tekintélyuralmi rendszer társadalmi összeomlásához vezet, amit a társadalmi struktúra - nem feltétlenül demokratikus módszereket alkalmazó - újjászervezésével lehet csak ismét működővé tenni.
A képviseleti demokrácia társadalom irányítási metódusának alkalmazása esetén a társadalom tagjai kiválaszthatják, hogy kikre bízzák az érdekeik képviseletét. Ebben az esetben a társadalom irányításakor hozott döntések során, a társadalmi változások megvalósulása nem egy mesterségesen fenntartott, az irányítást végző szűk csoport érdekeit figyelembevevő döntések eredménye, hanem a képviseleti rendszer működésének alapvető és természetes következménye. Amennyiben a képviseleti demokrácia megválasztott vezetőinek döntései nem eredményezik a társadalom tagjai számára a fejlődés érzetét, a vezetői csoport lecserélhető, és a vezetői csoport lecserélése nem szükségszerűen csökkenti a társadalmi kohéziót, nem szükségszerűen vezet társadalmi instabilitáshoz, sőt, a megfelelő működés esetén a változás ezeknek a növekedésével kell, hogy járjon.
A képviseleti demokrácia elvileg rugalmas társadalom irányítási rendszerként képes viselkedni, de a gyakorlatban csupán a vezetőválasztások idején látszik a társadalmi akarat keresése, amikor gyakran a populista változások kockázatát is hordozza, a választások között pedig a tekintélyuralmi társadalomirányítási rendszerek jellegzetességeit hordozza, a tekintélyuralmi átmenet kockázatának a lehetőségével.
A képviseleti demokrácia működésének két, a rendszer működéséből származó problémája a választási populizmus és a választások közötti tekintélyuralmi viselkedés lehetősége. Amíg az emberiség nem alkalmaz a képviseleti demokráciánál alkalmasabb társadalom irányítási rendszert, a képviseleti demokrácia működését lenne szükséges úgy fejleszteni, hogy az említett hátrányok kiküszöbölhetővé váljanak. Hogyan lehet a képviseleti demokráciát megreformálni?
A képviseleti demokrácia esetén a választó átadja az érdekeinek a képviseletét a megválasztott személynek, aki a megválasztása után részt vesz a társadalom irányításában, és a képviselt csoport vélt vagy valós érdekei szerint tevékenykedik. Azonban a tevékenységének ezt a látszatát elegendő csupán a választások idején demonstrálni, a választások között csupán közvetett felelősséggel tartozik a képviselt társadalmi csoport irányában. A képviseleti demokrácia reformjának a kulcsa a képviselői közvetlen felelősségének a biztosítása, és a permanens választási állapot fenntartása.
A közvetlen felelősség biztosítása megoldható, ha a hatalmi képviselő szükségszerűen meghatározott, lehetőleg és minél inkább az egész társadalmat reprezentáló társadalmi csoportot képvisel. Valamennyi képviselő tehát megfelelően meghatározott területen élő személyeket szükséges képviselni, és ezen a területen élő személyek választása szerint kerüljön megválasztásra. A képviselőnek nem kell szükségszerűen a választói körzetben élnie, de a tevékenysége ezt a választói kerületet kell szolgálja. A hatalmat legalapvetőbben képviselő szervezet tagjai tehát csak olyan személyek lehetnek, akik közvetlenül reprezentálnak társadalmi közösséget.
A képviselők folyamatosan aktualizált programot hirdetnek, amely szerint tevékenykednek, és amely alapján a tevékenységük elszámolható.
A szükséges permanens választás megvalósítható oly módon, hogy a megválasztott területi képviselő tevékenységével kapcsolatban a képviselői körzetben élő polgárok egy online és publikusan működtetett választási rendszeren belül, anonim módon egy elégedettségi triggert tartanak fenn. Ha az elégedettségi trigger negative állapota egy meghatározott időtartamon keresztül meghaladja a választási körzet választásra jogosult polgárainak többségét, automatikusan egy új képviselői választási folyamat zajlik le a választási rendszerben.
A választási rendszer folyamatosan nyilvántartja a választási körzetek képviseletére jelentkező, illetve a körzetet vezető képviselő programját. A választási körzetben élő, választásra jogosult polgárok folyamatosan értékelhetik és preferencia szerint, egyénileg sorba rendezhetik a programokat.
A választási rendszerben - amennyiben egy adott választási körzetben egy új képviselői választási folyamat indul el - a képviselői program súlyozott preferenciái alapján a képviselő kiválasztása automatikusan megtörténik a final-five kiválasztási metódushoz hasonló elv szerint, a programok közül a kedveltség preferenciái alapján az összességében leginkább kedvelt program képviselője kerül kiválasztásra területi képviselőként.
A választás lehet, hogy az éppen regnáló, a többség által elutasított képviselőt hozza ki győztesnek, de ez csak azt jelenti, hogy nincs alkalmasabbnak preferált jelentkező a feladatra. Ha az elégedetlenségi trigger továbbra is fennmarad a meghatározott időtartam alatt, ismét új választási folyamat zajlik le, mindaddig, míg az elégedettségi trigger nem billen át pozitív irányba.
Az így megválasztott képviselői testület feladata a társadalomirányítás operatív struktúrájának, a kormányzási rendszernek a menedzselése, ezek után az már nem igényel közvetlen társadalmi kontrollt, de nyilvánvalóan az egyedi képviselők adott szerepe a kormányzás működtetésében nyilvánosnak kell lennie.
Az ilyen módon felépülő tarsadalom irányítási rendszer nem vezet kaotikus vezetői struktúrához, hanem hozzájárul a felelős civil társadalom és a felelős társadalmi vezetés fejlődéséhez. A megválasztott képviselő az elégedettségi triggeren keresztül folyamatos visszajelzést kaphat a tevékenységének az általa képviselt közösség véleményéről, és a programját ennek a figyelembevételével módosíthatja. Új képviselő csak akkor kerül megválasztásra, ha a regnáló képviselő tevékenységével tartósan elégedetlen a közösség, és van inkább preferált program a képviselői cseréhez. Egy megválasztott képviselő mandátuma nem időkorlátos, akkor szűnik meg, ha másik képviselő kerül megválasztásra.
A javasolt megreformált képviseleti demokrácia nem befolyásolja a pártok működését, de a pártlistákra történő szavazás helyett a közvetlen felelősséget lehetővé tevő területi választás szerint működik a hatalmi rendszer. A pártok továbbra is programokat demonstrálhatnak a választási folyamatban, a pártok tagjainak képviselői jelentkezése a pártprogramok szerinti elkötelezettséget reprezentálhatják.
A javasolt reform jellemzője, hogy nem jár választási kampánnyal. A megválasztott képviselő folyamatosan motivált a képviselt közösség közös ügyeinek a közösség által megfelelőnek tartott képviseletére, és egy alkalmasabbnak tartott képviselő cseréje nem kötődik választási kampányhoz.
A javasolt rendszer motiválja a társadalom tagjait a politikára, a közösség közös ügyeinek intézésében való részvételre, hiszen a politikai részvétel konkrét, jól követhető, direkt következményekben nyilvánul meg.
A javasolt megoldással megoldható a képviseleti demokrácia hátrányos működése, a közvetlen hatalmi felelősségnek a biztosítása, és a permanens választással megoldható az elszámoltathatóság, valamint a hatékony társadalmi alkalmazkodás, mindaddig, amíg a képviseleti demokráciánál nem lesz alkalmasabb társadalom irányítási forma.
Nincsenek megjegyzések