Isten létezése talán a legnagyobb kérdése az emberi gondolkodásnak. Isten valóságának a kérdését általában nem tudományos irányból szoktu...
Isten létezése talán a legnagyobb kérdése az emberi gondolkodásnak. Isten valóságának a kérdését általában nem tudományos irányból szoktuk megközelíteni, a tudományos módszer eszközeivel. Azonban ahogy például az univerzum születésének vizsgálatát nem érezzük tudománytalan témának, annak ellenére sem, hogy a tudományos módszer kritériuma, a megcáfolhatóság, ami valójában az elméleti állítások gyakorlati igazolhatóságának a lehetősége, az univerzum keletkezésére nem vonatkozhat, úgy isten létezésének vizsgálata sem kell, hogy idegen maradjon az objektív tudományos gondolkodástól, annak ellenére sem, hogy nem látszik kísérleti módszer isten létezésére felállított elméletek kísérleti igazolására.
Ha feltételezzük, hogy isten az emberi létezéstől függetlenül is létezhet, ha Isten nem csupán az emberi fantázia terméke, akkor Isten valóságát nem szükséges csupán az emberi létezésen keresztül vizsgálni, isten létezésének tudományos kérdése nem csupán filozófia, vagy a pszichológia és a szociológia területe. Ebben az esetben objektív feltételek is fel kell, hogy állíthatók legyenek istennek a világban való létezésének lehetőségére.
A kérdés elemzését alapvetően meghatározza hogyan definiáljuk isten létezését. Istenre, mint létező entitásra többféle definíció létezhet, amelyek gyakorlatilag isten tulajdonságait, és a vele szembeni emberi viselkedést írják le.
Jellemzően istennek tulajdonítjuk azt az értelemmel (öntudattal, szándékkal és célokkal) rendelkező entitást, amely rendelkezik a teremtés képességével, végső soron egy egész világ megteremtésének a képességével, és alapvetően ebből kifolyóan a törvények, a működési szabályok meghatározásának a lehetőségével, azaz rendelkezik a szuverenitás hatalmával.
A különböző vallások, azaz az elképzelt Istenhez kapcsolódó emberi viselkedést meghatározó szokásrendszerek szerint, az Istennel szemben elvárt jellemző emberi viselkedés a felsőbbrendűség elismerése, a hódolat, és az engedelmesség.
A vallások által felállított istenkép azonban ingoványos területe a valóságosan létező Isten keresésének, mert mint társadalmi normák által közvetített istenkép alkalmas eszközt biztosít az öntudattal és saját akarattal rendelkező emberekből álló társadalom hatékony szervezésére, még akkor is, ha az adott vallás esetleg nem kötődik isten valóságos létezéshez. A vallások által meghatározott isteni entitás leírása ezért elfogultságra, egy istenkép eszközként történő alkalmazására, tehát a szubjektivitásra lehetőséget adó területe a valóságban lehetséges isten létezésének jellemzésére. Ezért a vallások által meghatározott istenkép mellett helyesebb isten objektív létezésének elemzését célul tűzni, isten objektív létezéséhez szükséges feltételeknek a meghatározását megkísérelni.
Isten objektív létezésének meghatározása a következőképpen történhet:
A/ Ha egy értelemmel rendelkező entitást az ismereteinek szintje olyan képességekre teszi alkalmassá, amely más értelemmel rendelkező entitás számára a képességek általi tevékenységének eredménye alapvetően megmagyarázhatatlan, az relatív isteni szintet jelent a több ismerettel rendelkező értelem számára.
B/ Ha egy létező entitás szuverén alkotó tevékenysége által jön létre egy másik létező entitás, azaz a létezés törvényei a teremtés által meghatározottak, a teremtett entitás számára a teremtő abszolút isteni entitás.
Isten objektív létezésének meghatározása alapján tehát többféle isteni szint is megkülönböztethető a teremtés gyakorlata, illetve az ismeretek szintje szempontjából, azaz isten objektív meghatározása az értelem számára rendelkezésre álló ismeretek relatív és abszolút szintje szerint lehetséges. Isten objektív létezése tehát ismeretelméleti kérdés.
Ezen megállapítás alapján már objektív feltételekhez is köthető isten létezése, és akár tudományosan is feltehető az a kérdés, hogy mikor nem létezhet isten, milyen az a világ, amelybe isten létezése nem fér bele.
Isten objektív létezésének meghatározásából következően egy olyan világban nem létezhet isten,
- amely világ alkalmatlan az ismeretek felhalmozását végző értelem hordozására,
- vagy amely világban a létező értelem számára valamennyi létező ismeret már ismert,
- vagy amely világ alkalmatlan a teremtésre, új, korábban nem létező dolgok létrehozására.
Létezhet olyan világ, amelyben a felsorolt feltételek valamelyike fennáll. Létezhet olyan világ, amely nem alkalmas hordozni az értelem létezéséhez szükséges komplexitást, ahogy a mi világunk is csak azért lehet ilyen komplex, mert a természeti törvények és állandók létező rendszere ezt éppen lehetővé teszi. És létezhet olyan világ is, amelyben semmilyen új nem jöhet már létre, mert a világ elérte a komplexitásának a határát, és ha létezhet is értelem benne, az értelem egy ilyen világban már képes lehet birtokolni valamennyi létező ismeretet.
A mi világunk azonban nyilvánvalóan nem ilyen. A mi világunk nyilvánvalóan alkalmas az értelem hordozására, ahogy az is jellemző a világunkra, hogy a világunkban a komplexitás képes növekedni, tehát új szerveződések jöhetnek létre, a teremtésre, új dolgok létrehozására van lehetőség. És nyilvánvalóan a világunkban létező valamennyi értelem sem rendelkezik a világban létező minden ismerettel, a tudomány még nem érte el a határait.
A mi világunkban objektív szempontok szerint is létezhet isten. A mi világunkban létezik isten? Ez az emberi megismerés legnagyobb kérdése. Azonban az isteni létezés objektív feltételeit vizsgálva kijelenthetjük, hogy az isteni szerep betöltésére potenciálisan mi magunk, emberek is alkalmasak vagyunk, és ha létezik más értelem, az az értelem is potenciálisan alkalmas lehet az isteni szerep betöltésére.
A mi világunk nyilvánvalóan potenciálisan alkalmas az istenek létezésére, ahogy pedig minden megvalósul, ami lehetséges egy világban, úgy nem isten lehetősége, hanem isten valósága lehet már csak kérdés az értelem számára.
A vallásokon túl isten valóságának keresése objektív ismeretekhez kötődő feladat, a tudomány területe. A tudomány valójában keresi istent azzal, hogy a világ megismerése által, a megismerés folyamata során segít megtalálni, és egyúttal segít létrehozni is istent a világban. És ezt a munkát, vallásos előítéletek nélkül, a vallások szubjektivitásában is a valóságot keresve, mindannyian képesek lehetünk végezni.
Isten {button_primary} Univerzum {button_primary}
In what world can God not exist? - objective conditions for the existence of God
Nincsenek megjegyzések