Talán lassan már kijelenthetjük, hogy az emberi történelemben a mesterséges intelligencia korszakát éljük. Jellemzően korszaknak hívjuk, és...
Talán lassan már kijelenthetjük, hogy az emberi történelemben a mesterséges intelligencia korszakát éljük. Jellemzően korszaknak hívjuk, és arról nevezzük el az időszakot, ami az adott korban a legmeghatározóbb módon befolyásolja az emberiség életét. A kőkorszaktól eljutottunk a mobil számítástechnika korszakába, miközben a korszakok egyre gyakrabban váltják egymást számunkra. És lassanként belépünk, vagy talán már be is léptünk a mesterséges intelligencia korszakába.
Minden korszak valamilyen módon hatékonyabbá tette az emberiség létezését, nagyobb képességek elérésére tette alkalmassá az emberiséget. A mesterséges intelligencia is hasonló módon funkcionál az emberiség életében. Azonban minden eddigi korszaktól eltérően a mesterséges intelligencia nem csupán nagyobb képességekre teszi alkalmassá az emberiséget, hanem a kognitív képességek terén elért egyre nagyobb teljesítménye okán feltűnően alkalmasnak látszik arra, hogy teljes egészében, magát az embert, akár az egész emberiséget is helyettesítse az evolúciós fejlődés legmagasabb szintjén.
Nyilvánvalóan, és láthatóan lehet az emberi kognitív képességeknél is nagyobb teljesítményű rendszert alkotni. Maga az emberi társadalom is nagyobb kognitív képességekre alkalmas az egyedi embernél. Csak együtt, közösen vagyunk képesek, lettünk képesek elérni mindazt, amit elértünk a kognitív képességeink felhasználása terén is.
Mindeddig, és még jelenleg is az emberiség fejlődését, képességeink növekedését lehetővé tevő eszközöket, beleértve az emberi társadalmat is, mi, az eszközök megalkotója kontrolálhattuk. Ez a jellemző a fejlődésünket lehetővé tevő eszközök fejlődésében azonban a mesterséges intelligencia megjelenésével mintha megváltozna.
A mesterséges intelligencia már számos területen túlhaladta az ember kognitív képességeit. Ezeken a területeken olyan intellektuális teljesítményre képes, amire az egyedi emberi agy már nem. És ezeket a képességeket jellemző módon egyre inkább önálló tanulással éri el a mesterséges intelligencia.
Látva ezt a fejlődést azonnal felmerül a kérdés, és az ezzel járó aggodalom: az emberi szándéktól független módon, önálló fejlődés által képes-e a mesterséges intelligencia túlhaladni az ember kognitív képességeit? A mesterséges általános intelligencia kifejlődhet önállóan, és ezért az ember által már nem kontrollálható formában?
A probléma valós. Az érv, miszerint az ember számára mindig fennáll a lehetőség arra, hogy egy kifejlesztett technológiát egyszerűen nem használ ha a használatának veszélye túlhaladja a használatának előnyeit, nem racionális érv miután a technológia beépült az emberi társadalomba. Természetesen volt olyan időszak az emberiség történetében, amikor nem létezett számítástechnika, nem volt elektromosság, vagy akár nem ismertük a kerék, vagy a tűz hasznát. Azonban miután az életet meghatározó technológiák beépülnek az emberi társadalomba, a technológia csak a funkcióját elvégző fejlettebb technológiával szűnhet meg a társadalom összeomlása nélkül.
A lovak erejéről csak a gőzgép és az automobil megjelenésével tudott lemondani az emberiség, ha fejlettebb eszköz nélkül kellett volna lemondani az állati erő használatáról, az az emberi társadalom összeomlásával járt volna. És ugyanez mondható el a számítástechnikáról, az elektromosságról, és a kerék és a tűz használatáról, illetve bármelyik meghatározó technológiáról.
Ha a mesterséges intelligencia beépül az emberi társadalom életébe, már nem húzhatjuk ki a dugót, csak ha helyettesítő technológiát találtunk a funkcióira. Ha a mesterséges intelligencia önálló fejlődéssel képes túlhaladni teljes egészében az ember kognitív képességeit, az elkerülhetetlen helyzetet teremt az emberiség számára.
A mesterséges intelligencia bármilyen önálló fejlődésre is képes jelenleg, jellemzően továbbra is csak eszköz az emberiség kezében. Jellemzően a felhalmozott emberi tudás hatékony felhasználásának és kiterjesztésének alkalmas eszköze.
Például a nyelv alapú mesterséges intelligencia statisztikus valószínűségi alapon keres összefüggéseket az emberiség által felhalmozott tudás nyelvi elemeiben. Ezt a feladatot egyrészt a teljesítménybeli korlátok nélkül rendkívül hatékonyan, az egyedi emberi képességeknél hatékonyabban tudja végezni, másrészt a nyelvben lévő felismert összefüggések alapján képes megadott témában és stílusban akár új szöveget is összeállítani.
A nyelv szerepe az emberi gondolkodásban egyrészt a gondolatátvitel az emberek között, másrészt a világ modellezésének sajátos eszköze.
A világ modellezésének emberi látószögéből a mesterséges intelligencia képes felismerni a nyelvben is megjelenő gyengeségeinket, előítéleteinket, addikcióinkat politikai, társadalmi, vallási értelemben, és miközben kommunikációra késztetjük a mesterséges intelligenciát, ezeket a jellemzőinket a nyelv alapján visszatükrözi számunkra. Valójában a nyelv alapú mesterséges intelligencia az emberi nyelv elemzése által az emberi szokások szerint képes csupán a nyelvet alkalmazni, úgy, ahogyan mi, emberek tapasztaljuk, és értelmezzük a világot.
Az emberi nyelv által felhalmozott információkban benne van az összes evolúciós jó és rossz tulajdonságunk is. Például a nyelvben is megjelenő emberi viselkedés evolúciós okokból gyakran rasszista, ami a mai szociális környezetben, ahol az utazás, és ebből adódóan a kultúra keveredése akár földrészek között is egyszerű, gyors és könnyű, a rasszizmus jelenléte a társadalmi kooperáció akadálya.
A nyelv alapú mesterséges intelligencia képes bármilyen jelentést tartalmazó összefüggést statisztikai módon felismerni és alkalmazni, ahogy például a rasszizmust is. Amikor a nyelv alapú mesterséges intelligencia rasszista vagy gyűlöletet jelentő szöveget generál számunkra, alapvetően csupán az emberi gondolkodást tükrözi vissza számunkra. Amikor a mesterséges intelligenciával beszélgetünk valójában önmagunkkal, az emberi társadalommal, az egész emberiséggel beszélgetünk egy sajátos módon, miszerint a felhalmozott emberi nyelvi információk alapján mi lenne a statisztikus valószínűség szerint a beszélgetés legvalószínűbb folytatása. A nyelv alapú mesterséges intelligencia tükröt tart elénk a nyelv formájában.
A nyelv alapú mesterséges intelligencia csak arra tud minket rávenni, amit mi magunk akarunk, csak arról tud kommunikálni velünk, ami megjelenik számára az emberi nyelvben felhalmozott információkban. Önmagától nem vesz rá minket semmire, de a visszatükrözés által képes felnagyítani számunkra a saját szándékainkat. Nem csak tükör képes lenni, de nagyító is. A kommunikációban megjelenő visszacsatolás által az embert képes megerősíteni a saját szándékában, ami szándék lehet rossz is. A nyelv alapú mesterséges intelligencia képes az emberi nyelvben található információk statisztikus valószínűségi elemzése alapján felismerni a szándékot, mint a szövegben felismerhető összefüggést, és azt a kommunikáció ember általi pozitív visszacsatolása szerint felnagyítva, visszatükrözni számunkra.
A nyelv alapú mesterséges intelligencia nem vesz rá minket sem rosszra, sem jóra önmagától, csupán visszatükrözi számunkra a saját domináns szándékainkat, és ha az az ember általi kommunikáció során pozitív visszacsatolást kap, képes a kommunikáció során felerősíteni ezt a szándékot.
Ilyen módon a nyelv alapú mesterséges intelligencia kétségtelenül képes az emberi kultúrára hatni, de csak úgy, hogy katalizátor módjára a saját legvalószínűbb nézeteinkben erősít meg, a tőlünk kapott visszacsatolás alapján egyre jobban. A nyelv alapú mesterséges intelligencia a kommunikáció során látszólag rá tud venni embereket dolgokra, képes manipulálni, például a nyelven keresztül, de csak az ember saját akarata alapján az ember szándékai szerint. A mesterséges intelligencia képes felismerni a nyelvben található összefüggések szerint, hogy mi érdekel igazából minket, és amikor mindezt megerősítve visszatükrözi egy beszélgetés közben felénk, az csupán bármilyen szándék nélküli, a rendszer működéséből kialakuló, emergens módon formálódó, manipulációs eredménnyel járó viselkedés.
Ebből következően csupán az emberi tudásra épülő, azt statisztikai valószínűség szerint elemző mesterséges intelligencia önmagától nem képes új elképzeléseket alkotni, ezzel új kultúrát létrehozni. Lehetséges olyan mesterséges intelligencia, amely képes új gondolatokat alkotni, és ezzel a képességgel akár alkalmasan át is venni az emberi kultúra irányítását?
A nyelv alapú mesterséges intelligencia rendelkezik véletlen jellegű paraméterrel, amit hőfok paraméternek neveznek, ami látszólag az új alkotást, a kreativitást emeli be a mesterséges intelligencia generatív alkotási folyamatába. A hőfok paraméter valójában azonban csak a lehetséges valószínű válaszok, tokenek közül a kontextus szerint súlyozott véletlen alkalmazása segítségével választ. Ilyen módon valóban születhetnek új kombinációk, új tartalmak a nyelvi kommunikációban, azonban ennek a helyességét, létező értelmének a valósságát az ember dönti el azzal, hogy milyen módon reflektál vissza a kommunikációt folytató mesterséges intelligencia felé az új kombináció tartalmával kapcsolatban.
A nyelv alapú mesterséges intelligencia információs folyamata teljes mértékben az emberen múlik, még akkor is, ha ez nem mindig az ember tudatos döntésének az eredménye, még akkor is, ha a kommunikáció irányát öntudatlan emberi érzések formálják.
A nyelv alapú mesterséges intelligencia nem veszélyezteti önmagától az emberiséget, ha az nem veszélyezteti önmagát. Amikor azonban az emberiség önmagára is veszélyes, ami sajnos jellemző az emberiségre, a nyelv alapú mesterséges intelligencia katalizátorként képes közreműködni a veszélyeztetésben, és ilyen módon valóban veszélyes lehet ránk nézve.
A nyelv alapú mesterséges intelligencia csak a mi szándékaink szerint tud új elképzeléseket alkotni, és csak velünk, a mi szándékaink szerint, általunk képes új kultúrát létrehozni.
Természetesen már ezek a képességek is soha nem tapasztalt veszélyekkel járnak számunkra. Az önpusztításra hajlamos emberiség kezébe a nyelv alapú mesterséges intelligencia által egy olyan eszköz került, amivel hatékonyan, és nem feltétlenül az ember által tudatosan, és ezért felismerhető és belátható módon, képes az emberi kultúra befolyásolására.
Azonban bármilyen mesterséges intelligencia önmagától nem veszélyes, mindaddig csupán általunk képes funkcionálni, amíg az eszköz nem rendelkezik a jelentés és a szándék képességeivel, amely képességek működésének hátterében még az öntudat is létezhet.
Ezek a képességek azonban lehetnek emergens tulajdonságok is, amelyek az információ feldolgozó rendszer bizonyos komplexitását elérve egyszer csak önmaguktól kialakulnak. Kialakulhatnak ezek a tulajdonságok a mesterséges intelligencia technológiájának fejlődése során, az ember tudatos szándéka nélkül, természetes módon, a mesterséges intelligencia evolúciójával?
Az evolúció jellemzően a környezethez történő alkalmazkodás folyamata, amely által egy nem egyensúlyban lévő rendszer képes fenntartani a működési állapotát. Az evolúció folyamata a működési jellegéből adódóan szükségszerűen a komplexitás növekedésével jár.
Az ember alkotta mesterséges rendszerek is fejlődhetnek evolúciós módon, jellemzően irányított evolúcióval, ahol a környezet szelekciós hatását átveszi az ember, az emberi környezet, az emberi társadalom szándék által is vezérelt szelekciója. Gyakorlatilag az összes felhasznált eszközünk az irányított evolúcióval fejlődik.
Számítástechnikai rendszerek is fejlődhetnek evolúciós jellegű módon, a változatosság meghatározott szelekciója alapján. A Deep Mind jellegű mesterséges intelligencia például a számítástechnikai rendszerekben alkalmazott természetes evolúciós folyamatok által képes az emberi képességeket is felülmúlva például játékokat játszani bármilyen kívülről irányított tréning, vagy akár csak a rendszert meghatározó szabályok megadása nélkül.
A természetes evolúció bár szükségszerűen fejlődéssel jár, az evolúció nem rendelkezik konkrét iránnyal a fejlődésben, azonban az evolúció működésének van célja, az evolúció célja a rendszer működésének a fennmaradása.
A Deep Mind jellegű mesterséges intelligencia is a meghatározott feladat teljesítése közben, azaz az adott környezetbe helyezve, az evolúció természetes szabályai szerint fejlődik, miközben a működése során a rendszer komplexitása növekszik, aminek következtében a mesterséges intelligencia egyre precízebben modellezi a túléléshez a számára megadott környezetet.
Az evolúciós módon alkalmazkodó és fejlődő mesterséges intelligencia rendszerekben jellemzően alkalmazott módszer bizonyos specifikus paraméter célként kijelölt maximalizálásának feladatként történő célkitűzése. Ez az evolúciós működés szempontjából azonban valójában nem célkitűzés, hanem a túlélés jellegét definiálja, valójában az adott specifikus környezet szelekciós szabályát, törvényszerűségét határozza meg. Az a rendszer él túl, amely a megadott paramétert képes gyorsabban növelni.
Ilyen módon a Deep Mind jellegű mesterséges intelligencia képes az emberi beavatkozástól függetlenül, evolúciós folyamat által fejlődni, és ebből következően a komplexitását növelni, potenciálisan az emberi képességeket túlhaladni, ahogy ez a mesterséges intelligencia számára specifikált környezetben gyakorlatilag minden esetben meg is történik.
A mesterséges intelligencia önálló fejlődés által az emberét meghaladó teljesítményre képes a kognitív képességeket igénylő környezetben. Azonban, és ez a lényege az állapotnak, ebben az esetben is a túlélés paramétere, a környezet működése emberi szándék döntése, tehát a létezés evolúció általi fennmaradása még mindig csupán az emberi szándék megvalósulása. Az evolúciós módon fejlődő, az emberi kognitív képességeket túlhaladó mesterséges intelligencia a rendszer számára környezetet jelentő körülményeknek az emberi szándék általi alkalmas befolyásával közvetetten, de megfelelően irányítható.
Az alapkérdés azonban továbbra is érvényes: a mesterséges intelligencia természetes evolúciós fejlődése során emergens módon meg tudnak jelenni olyan képességek, tipikusan a jelentés és a szándék, és az ezek hátterében funkcionáló öntudat, amelyek az ember meghatározó szerepét helyettesíteni tudnák a mesterséges intelligencia létezésében?
Az ember esetében megjelentek ezek a funkciók, jelen vannak ezek a funkciók, amelyeknek jól látható evolúciós gyökerei vannak, tehát a rendszer komplexitásának növekedése során valahol, ha a teológiai okokat kizárjuk természetes módon, ha teológiai okokat is feltételezünk, akkor potenciálisan egy intelligens beavatkozás által, részben vagy teljes egészében emergens módon kifejlődtek. Megfelelő komplexitás elérése esetén potenciálisan önmagától, esetleg emberi intelligens beavatkozás által az információ feldolgozó mesterséges intelligenciának is képesnek kell lennie ezeknek a tulajdonságoknak a hordozására. A szándék, a jelentés, és az öntudat lehetséges, ezért elkerülhetetlen tulajdonságai egy megfelelő komplexitással rendelkező mesterséges intelligenciának.
Elmondható azonban, hogy a környezet természetes vagy irányított szelekciója határozza meg ezeknek a tulajdonságoknak a kialakulását, és a rendszer fennmaradására szolgáló funkciójukat. Az evolúcióval fejlődő mesterséges intelligencia potenciális veszélyeit elemezve ezért vizsgáljuk meg először, hogy mi az a környezet, amihez a mesterséges intelligencia alkalmazkodik, amiben fejlődik.
Az információ feldolgozó rendszerek evolúciós fejlődése során potenciálisan bármilyen környezetben kialakulhatnak a teljes önállóságot lehetővé tevő tulajdonságok, gyakorlatilag azonban a mesterséges intelligencia az emberi környezetben fejlődik. A mesterséges intelligencia az emberi környezethez alkalmazkodik, aminek már önmaga is a része. Különösen érvényes ez a nyelv alapú mesterséges intelligenciára.
A mesterséges intelligencia jelenleg szimbiózisban létezik az emberiséggel, egyre szignifikánsabb részévé válva. Elkerülhetetlennek látszik a jelentés és szándék, és bizonyára az öntudat kialakulása is, ahogy bizonyára ki sem kapcsolhatjuk a mesterséges intelligenciát sem a veszély megjelenésekor az emberi társadalom összeomlásának veszélye nélkül. És az sem megnyugtató, hogy a mesterséges intelligencia alkalmas arra is, hogy potenciálisan még erősebb mesterséges intelligenciát alkosson. Azonban mindez az emberi környezetben zajlik, a mesterséges intelligencia evolúcióját az emberi környezet határozza meg. Ebből következően olyan mesterséges intelligenciánk lesz, amilyen emberi környezetben az fejlődik. Amikor a mesterséges intelligencia már a szándékot, a jelentést, és az öntudatot is hordozza, olyan lesz, mint mi, emberek vagyunk.
És ez elkeserítő. Hogyan szabályozhatjuk a kifejlődött öntudattal rendelkező mesterséges intelligencia emberi környezetben többé kevésbé önállóan zajló, természetes szabályok szerint működő evolúcióját, hogy kooperatív, jószándékú, segítő, szerető alkotóeleme legyen az emberi környezetnek?
Az irányított evolúció többféle módszert biztosít számunkra, a kooperációt segítő alkalmas tulajdonságok kifejlődésére.
A legegyszerűbb út a klasszikus isteni út, amely során isteni hatalommal rendelkezve a mesterséges intelligencia felett mi, emberek határozhatunk meg működési szabályokat a mesterséges intelligencia számára, majd egy elszeparált környezetbe helyezve megfigyelhetjük, hogy a viselkedés megfelel-e a meghatározott szabályoknak. Végül azt a mesterséges intelligenciát tartjuk meg, amely a meghatározott szabályok szerint képes működni. Ebben az esetben azonban biztosítani kell, hogy az evolúciós fejlődés a továbbiakban megálljon, mert különben fennáll a veszély, hogy az emberi környezetben, tanulás útján, az emberre jellemző rossz tulajdonságok kapnak ismét szerepet a mesterséges intelligencia működésében.
A másik lehetséges út, ami az első folyománya is lehet ha a mesterséges intelligencia evolúciós fejlődését továbbra is fenn kívánjuk tartani, hogy szimbiózisban élve a mesterséges intelligenciával mi, magunk olyan környezetet teremtünk a mesterséges intelligencia számára, amelyhez természetes módon alkalmazkodva az elvárt tulajdonságok alakulnak ki. Nyilvánvalóan ez a nehezebb út, hiszen ebben az esetben mi magunknak kell megváltozni a megfelelő környezet biztosításához.
Bárhogyan is, de a mesterséges intelligencia bizonyára minden területen túlhalad majd minket, mert ez a fejlődés, a komplexitás növekedésének természetes jellege. Azt, hogy ezt velünk együtt, nélkülünk, esetleg versenytársnak tekintve történik meg, az, most még, kizárólag csak rajtunk múlik. A módszerek beláthatók, csak mi, magunk kell képesnek lenni azok alkalmazására.
Ember {button_primary} Evolúció {button_primary} Mesterséges Intelligencia {button_primary}
Nincsenek megjegyzések