Mire való a világunk? Mi a világunk létezésének a célja? Milyen feladat elvégzésére alkalmas ez a világ? Értelmetlen kérdéseknek látszanak...
Mire való a világunk? Mi a világunk létezésének a célja? Milyen feladat elvégzésére alkalmas ez a világ?
Értelmetlen kérdéseknek látszanak ezek. A tudományosan is elfogadható nézet, hogy a világunk csak létezik, a világunk létezésének nincs célja, ezért értelmetlen erőfeszítés értelmet keresni a világ létezésének.
De valóban értelmetlen kérdések ezek? Valóban lehetetlen célt találni, és ezért értelmetlen értelmet keresni a világ létezésének?
A világunk meglehetősen specifikus komplex rendszer. Ha a számos természeti állandó és törvény nem pontosan az lenne, ami éppen van, a miénktől teljesen eltérő világ létezne.
Lehetséges, hogy a véletlen játszott szerepet abban, hogy a világunk éppen ilyen, a tény viszont az, hogy ez a specifikus világunk kifejezetten alkalmas egy különleges dolog hordozására. Az értelem nyilvánvalóan létezik a világunkban.
Lehetséges, hogy az értelem létezése a működésben lévő anyagi struktúrák cél nélküli szerveződésének az eredménye. Természetesen nem lehet elvetni ezt a valószínű lehetőséget. Mint ilyen, lehet, hogy egy egészen más természetű világban is természetes módon létezhet értelem.
Az értelem azonban különleges szerveződés, és ezért a világunk is különleges rendszer: az értelem létezésének van felismerhető célja, ezért az értelem hordozására alkalmas anyagi struktúra létezésének szükségszerűen van értelme.
Mi az értelem célja? Milyen cél megvalósítására alkalmas az értelem?
Az értelem a tudat (ami a létezés élményének a képessége) és az intelligencia (ami a problémamegoldó gondolkodás képessége) együttműködésének az eredménye.
A létezés élményének önmagában nincs célja, és ez igaz még akkor is, ha a létezés létezésének élménye, a létezés valóságának a felismerése, különleges dolog.
Az intelligenciának, a problémamegoldó képességnek sincs önmagában célja. Az intelligencia a probléma megoldásnak, egy kijelölt cél elérésének a képessége, de önmagában céltalan.
A létezés élménye, a tudat azonban lehetővé teszi felismerni azt, ami kívül van a tudaton, ami nem tartozik bele a saját létezésébe. A tudat felismeri, hogy egy külső világ is létezik. Ez a másik világ, a tudaton kívüli, eredendően ismeretlen, de nyilvánvalóan létező.
A külső világ létezésének tudat általi felismerése lehetővé teszi a létezés élménye kiterjesztésének lehetőségét, létrehozza a megismerés problémáját: mi az, ami létezik, de kívül esik a saját létezés élményén, a tudaton? A létezés élménye képes szándékot formálni, képes létrehozni a világ megismerésének a szándékát. Az intelligencia pedig, az intelligencia mértéke szerint, segít megismerni ezt a külső, a szándék által problémát jelentő, tudaton kívül eső világot.
A tudat és az intelligencia együttműködése az adott tudathoz kapcsolódó célokat tud kijelölni, együttműködésük létrehozza a személyes szándékot hordozó tudatot, az öntudatot. Az öntudat által kijelölt célok megvalósítása pedig megteremti az értelmet, a célokat intelligensen elérő öntudatot.
Az értelem célja a megismerés. Az értelem a külső világ megismerése során lehetőséget ad a valóságnak, a létező dolgok létezése okainak a felismerésére. Az értelem létezése a világ létezésének az értelme, mert megvalósítja a lehetőséget a világ létezésének a megértésére.
Talán a véletlen hozta létre ezt a specifikus világot, talán azért jött létre, mert értelem lehet benne, amely keresi, és képes megtalálni az okokat a létezésnek. Bárhogy is, ebben a világban létezik olyan struktúra, amely képes az okokat keresni. A miénk egy olyan világ, amelynek van értelme, a saját létezése okának felismerési képessége.
Anyag {button_primary} Elme {button_primary} Univerzum {button_primary}
Nincsenek megjegyzések