A számítástechnikai eljárásokkal megvalósított, mesterséges intelligenciának nevezett rendszerek egyre inkább a mindennapi életünk részeivé...
A számítástechnikai eljárásokkal megvalósított, mesterséges intelligenciának nevezett rendszerek egyre inkább a mindennapi életünk részeivé válnak, és számtalan területen képesek segíteni az emberi tevékenységet, és egyúttal megkérdőjelezni az emberi létezésének a szükségét.
Mesterséges intelligenciának hívjuk azokat a számítástechnikára épülő rendszereket, amelyek olyan kognitív képességeket igénylő feladatok megvalósítására alkalmasak, amelyekhez előtte az emberi agy volt szükséges. Néhány jellemző tevékenység ezek közül az autó vezetés, kép felismerés, beszéd alapú kommunikációs asszisztens, és a legújabb, legfejlettebb ezek között az emberi nyelv alapú ismeretfeldolgozás, mint például a ChatGPT néven ismert szolgáltatás.
Valójában milyen módon intelligensek ezek a rendszerek? Az intelligencia alapvető meghatározása alapján, miszerint az intelligencia a probléma megoldó gondolkodás képessége, ezeknek a mesterséges intelligencia rendszereknek az intelligenciája alacsony szintű. Nyilvánvalóan képesek bizonyos gondolkodási tevékenységre, ha a gondolkodás alatt valamilyen formájú önálló információ feldolgozást értünk, azonban a jelenlegi mesterséges intelligencia esetén a probléma megoldás jellegű funkció az adatok feldolgozása során az adatok közötti összefüggések statisztika alapú felismerésére korlátozódik, bármilyen, jelentésre vonatkozó ok-okozati összefüggés figyelembe vétele nélkül, ami valójában az igazán emberi intelligencia jellemzője, és az intelligens emberi gondolkodás meghatározója.
A legfejlettebb mélytanuló mesterséges intelligencia rendszerek kognitív képessége is a nagy adathalmazok statisztikus korrelációinak felismerésében nyilvánul meg, amit ezen rendszerek tanulási folyamatának nevezünk. A felhasználás során a megtanult összefüggések kinyerhetők a mesterséges intelligencia rendszerekből, illetve maga a rendszer is a saját tevékenységéhez felhasználhatja a megtanult összefüggéseket.
A nagy adathalmazokban az adatok között lévő statisztikus alapú összefüggések felismerésében az agyhoz hasonló teljesítménykorlát nélküli működés következtében a mélytanuló mesterséges intelligencia rendszerek potenciálisan az emberi agynál nagyobb teljesítményre képesek. Jelenleg ott tartunk, hogy gyakorlatilag az emberiség eddig írásban, szövegként felhalmozott információinak ezen rendszerek számára történő prezentálásával mesterséges intelligencia a teljes adatmennyiségben képes a statisztikus összefüggések felismerésére, és szavak formájában megadott hívó információk szerint a felismert összefüggések nyelvi formában történő prezentálására.
A képesség eredménye első látásra megdöbbentő. A rendszer képes a megadott generáló információk alapján összefüggő szöveget alkotni akár különböző stílusban is, szöveget kivonatolni, akár verset is írni.
A képesség demonstrált eredménye azért megdöbbentően fejlett és emberi, mert a prezentált eredmény felfoghatatlan méretű ember által létrehozott adatmennyiség felhasználása és feldolgozása segítségével jön létre. Ez azonban valójában nem a klasszikus értelemben vett intelligencia. Kognitív képesség, önálló adatfeldolgozás, gondolkodás, de nem a probléma megoldás képessége. A képesség alapján helyesebb lenne ezeket a rendszereket mesterséges intuitív rendszereknek nevezni.
Az intuíció az a kognitív képesség, amely alkalmassá tesz tudatos ok-okozati elemzés nélkül új ismeretek felismerésére. Az emberre vonatkoztatva az intuíció - a ChatGPT válasza szerint - az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy ösztönösen megértsünk valamit anélkül, hogy tudatos érvelésre lenne szükség. Egy olyan folyamat, amely képessé tesz bennünket arra, hogy analitikus érvelés nélkül, közvetlenül megismerjünk valamit, áthidalva az elménk tudatos és nem tudatos részei, valamint az ösztön és az értelem közötti szakadékot.
A gépi intelligencia adatok közötti összefüggések felismerésére alkotott, valójában az intuíció meghatározásának megfelelő eredményű mechanizmusa az ember által alkotott, pontosan definiált, matematikára épülő eljárás. Habár a mesterséges intelligencia működése az agy neurális hálózatának működését modellezi, az emberi intuíció az agy fizikai felépítéséből és működéséből adódóan szükségszerűen és nyilvánvalóan a mesterséges intelligencia működésétől eltérő mechanizmus szerint működik.
Az agyban a neuronoknak a kondicionálással formálódó kapcsolatai között a neurális hálózatok szinkronizált kisülésével keletkező rezonanciák létrejötte valósíthatja meg a neuronok közötti kapcsolatok, mint memória által reprezentált adathalmazban az adatok közötti lehetséges összefüggések felismerését. A mesterséges intelligencia eljárása az adatok közötti összefüggések felismerésére valószínűségi statisztikai matematikai eljárásokkal valósul meg, kiegészítve különböző formájú, tréningnek nevezett kondicionálással, amelyek a felismert összefüggések súlyozását szolgálják.
A természetes és a mesterséges intelligenciának az adathalmazokban történő kapcsolatok keresésének, az intuitív mechanizmusok működésnek végeredménye azonban hasonló. A különbség az eredményben a jelenlegi fejlettségi állapot szerint abban mutatkozik, hogy a természetes intuíció mechanizmusa kisebb adat mennyiségen is hatékony működésű. A hatékonyabb működés bizonyára a tréning során prezentált információk feldolgozásának a feladatra alkalmasabb belső funkciójából származik.
A természetes intelligencia a tréning eredményeként létrejövő jelentés nehezen definiálható, és jelenleg mesterségesen nem megvalósítható funkciója miatt alkalmasabb a kisebb adathalmazokban is az összefüggések hatékony felismerésére. A mesterséges intelligencia intuíciós mechanizmusa ezzel szemben elvileg korlátlan adatmennyiségben is képes az összefüggések keresésére, és ezzel kompenzálva a hátrányát képes az intuíció területén az emberi képességekkel összemérhető teljesítményre. A jelentés funkciójának implementálása a mesterséges intelligencia rendszerekbe az intuitív gondolkodás képességének a hatékonyságát jelentősen növelné.
Az intuitív adatfeldolgozásra épülő gondolkodás fejlettebb változata a kreatív gondolkodás. A kreatív gondolkodás olyan kognitív funkció, amely alkalmas olyan egymáshoz illeszthető információk felismerésére az adatok között, amelyek egymáshoz kapcsolódása aktuálisan nem szerepel az adathalmazban, de az egymáshoz kapcsolhatóság valóságosan is lehetséges. A kreatív gondolkodás több, mint a meglévő kapcsolat felismerése, mert a kapcsolatnak a valóságban nem szükséges léteznie, de a kapcsolat lehetősége valóságos.
Kreativitásra jellemző példa a gyűrű szerüen egymásba fogódzkodó majmok és a benzol molekula szerkezetének egymáshoz való hasonlóságának a felismerése, és ez által a molekula szerkezetének a felfedezése. Kekule ezt - a felfedező története szerint - megálmodta. (Az ébrenlét és az alvás közötti átmenet különösen alkalmas az agy számára a külső zavaró ingerek hiánya miatt a kreatív intuivitásra.)
A kreatív gondolkodásra az emberi agy nyilvánvalóan alkalmas, és amelyre egyre inkább a mesterséges intelligencia is képes. A mesterséges intelligencia kreativitásra jellemző tulajdonságot generáló funkciója a ChatGPT működését befolyásoló, valószínűségi alapon működő hőfok paramétere. A hőmérséklet paraméter befolyásolja, hogy a modell mennyire veszi figyelembe az alacsony valószínűségű szavakat a sorozat következő tokenjének generálásakor.
Jól láthatóan a mesterséges intelligencia jelenlegi kreativitást generáló funkciója lényegesen kisebb teljesítményre képes, mint az emberi agy, és az emberi agy kreatív funkciója a jelentést is alkalmazó képessége által bizonyosan eltérő mechanizmus szerint is működik. Az emberi agy intuitív gondolkodást eredményező rezonanciára épülő, a kreatív gondolkodást is kiszolgáló mechanizmusa jelenleg még alkalmasabb módszer a mesterséges intelligencia kreativitást generáló metódusánál, de a matematikai eljárások fejlődése, az adatok közötti összefüggések felismerését kiegészítő extrapoláló és interpoláló megoldások alkalmazása kiegészítve a jelentés osztályokba soroló működésével a mesterséges intelligencia kreativitás funkcióját is az emberi képességekkel azonos szintre, a teljesítmény korlát és a memória korlát hiánya miatt akár az emberi képesség fölé is emelheti.
Az intuíció és a kreativitás képességei azonban továbbra sem az emberi intelligencia valódi megvalósulásai, nem a probléma megoldás képessége, mert ahhoz a probléma, mint helyzet vagy állapot felismerése is szükséges. A probléma megoldó gondolkodásra, a valódi intelligenciára mindeddig csak az emberi agy volt képes. A mesterséges intelligencia szerepe jelenleg az, hogy az emberi agy az intelligens gondolkodás által a saját intuitív és potenciálisan a kreatív gondolkodásának kiterjesztésére, az intelligens gondolkodás hatékonyságának a növelésére, mint eszközt, felhasználja a mesterséges intelligencia képességeit.
A mesterséges intelligencia az aktuális korlátai miatt a jelenlegi formájában önmagától ezért nem is jelent veszélyt az emberiségre, valójában egy új eszköze az emberi képességek kiterjesztésének. Természetesen az alkalmazása, ahogy az a fejlesztésének is a célja, bizonyos, jól meghatározott területeken, a csupán intuíciót igénylő kognitív munkavégzést igénylő feladatokban helyettesítheti az emberi gondolkodási tevékenységet. Alkalmazása adott esetben az emberi kognitív gondolkodás szükségességének csökkenésével, vagy feleslegessé válásával jár, az emberi munka igény csökkenését eredményezi, ahogy az általában a technológiai fejlődésnek az általános eredménye, és gyakran a fejlesztés célja is.
Ezt a fejlődést azonban egy intelligens társadalom menedzselés képes a közösség hasznát szolgáló szolgáltatásként felhasználni, a fejlődéssel járó negatív hatásokat csökkenteni. A folyamat attól függően, hogy mennyire intelligens az adott társadalom irányítás, buktatókon keresztül több kevesebb nehézséggel, de határozott eredményekkel, jelenleg már zajlik. A mesterséges intelligencia intuitív képességének felhasználása az emberek életébe, és az egész társadalom működésébe egyre mélyebben, és egyre meghatározóbb módon beépül, alkalmazása egyre inkább szükségletté válik. A folyamat nem megállítható, nincs is értelme megállítani, valójában csak rajtunk, embereken múlik, tőlünk függ, hogy a használata milyen hatásokat generál a társadalomban.
Kétségtelen az is, hogy a még megmaradó emberi kognitív képesség, a valódi probléma megoldó gondolkodás is megvalósítható mesterségesen. A feladat megvalósításához azonban az emberi agy további képességeit is meg kell valósítani, mint például az akarat, a szándék, a motiváció funkcióit, amelyek mind szükségesek a probléma felismeréséhez, és talán az öntudat képessége is szükséges a valóságosan intelligens mesterséges intelligencia létrehozásához. Az ehhez szükséges matematikai eljárások még nem léteznek, de bizonyára létrehozhatók. Az így létrejövő probléma megoldó mesterséges intelligencia sem szükségszerűen jelent veszélyt az emberi fajra, intelligens társadalom szervezéssel a szimbiotikus együttélés az emberi képességekkel azonos szintű, vagy azt meghaladó mesterséges intelligenciával is megvalósítható.
Intelligencia {button_primary} Mesterséges Intelligencia {button_primary}
Natural and artificial intuition - human intuition vs AI deep learning
Nincsenek megjegyzések