Egy korábbi gondolatban megállapításra került , hogy az öntudattal rendelkező élőlények, és csak az öntudattal rendelkező élőlények képese...
Egy korábbi gondolatban megállapításra került, hogy az öntudattal rendelkező élőlények, és csak az öntudattal rendelkező élőlények képesek felhasználni azokat az emlékeket, korábbi tapasztalatokat a viselkedés kialakításában, amelyek nem kapcsolódnak valamilyen formában az aktuális érzékletekhez, azaz az öntudat tesz alkalmassá arra, hogy ne csak feltétlen vagy feltételes reflexek szerint éljünk, hanem szabadnak érzett, saját, önálló akaratunk legyen.
Egy korábbi gondolatban megállapításra került az is, hogy hogyan jöhet létre az öntudat az agyban, tehát milyen neurális folyamat hozhatja létre az öntudat jelenségét. Ez alapján az öntudat egy globális neurális visszacsatolási folyamat eredménye lehet, amely az aktuálisan jelen nem lévő ingerek által létrejövő érzékletek aktivitását eredményezi, ezzel megteremtve az aktuális érzékletektől független létezés, az öntudat érzetét.
Egy korábbi gondolatban szintén megállapításra került, hogy mi a szabadnak látszó akarat. Ezek szerint a függetlenül létező, klasszikus szabad akarat - ahogy az a tudományos racionalizmus alapján várható is - nem létezik, a determinisztikus neurális agyműködés determinált viselkedést eredményez. A saját, személyes akaratként tapasztalható viselkedést a jelen determinált érzetének a múlt determinált tapasztalataival történő módosítása hozza létre a megfelelően fejlett aggyal rendelkező élőlények esetében, és teszi lehetővé a nem klasszikusan szabad, de a személyre jellemző egyedi viselkedési forma megjelenését.
Az akaratunkat azonban mégis szabadnak érezzük, amely szabadság érzete valamilyen módon az öntudatunk eredménye. Az öntudat képessége a determinált akaratból formál szabadnak érzett viselkedést. Az öntudat az akarat szabadságának az érzetét képes létrehozni.
Az öntudat és az akarat agyi folyamatai egymásra hatással lévő kapcsolatban állnak, a működésük neurális háttere különböző, amit a Libet kísérlet is igazol.
Milyen módon képes a különböző neurális folyamatokra épülő öntudat és az akarat a kooperációra, amelynek eredménye az akarat szabadságának az érzete? Mi az a neurális mechanizmus, amely az akarat működésére hat az öntudat működése által? Hogyan kooperálhat az öntudatot létrehozó globális neurális visszacsatolás az aktuális ingereket a múlt tapasztalataival kiegészítő neurális rezonancia determinált akaratot eredményező folyamatával, amelynek az eredménye a determináltság mentesnek érzett szabad akarat?
A válasz az öntudat és az akarat feltételezett neurális folyamatainak működéséből következik. Az együttműködésük alapvető meghatározója az, hogy az öntudatot létrehozó globális neurális visszacsatolás extra aktivitást képes biztosítani a visszacsatolásban résztvevő agyi területeknek.
A feltétlen és a feltételes reflexek az agy saját cselekvést kialakító folyamataiként öntudat nélkül is működnek. Ha viszont az agy öntudatot létrehozó globális neurális visszacsatolási aktivitása kiterjed a cselekedetet létrehozó, akaratként megjelenő neurális rezonanciára, a visszacsatolás hozzáadott aktivitást biztosító hatása felerősíti a saját akaratot létrehozó rezonanciát, és egyúttal részévé teszi az öntudatot formáló visszacsatolásnak, ezzel létrehozva az akaratnak az öntudatban megjelenő, ezért külső hatástól függetlenül is létezőnek tapasztalt jelenségét.
Az akarat szabadságának érzete az akaratot létrehozó determinált neurális rezonanciának az öntudat neurális visszacsatolására kiterjedő aktivitása. Az akarat neurális folyamatára kiterjedő visszacsatolás egyúttal létrehozza a figyelem agyi funkcióját is, amely a visszacsatolás által biztosított extra stimulusnak a belső fókuszként tapasztalt, öntudatban megjelenő jelensége.
Az akaratnak az öntudatban megjelenő, ezért külső ingerületektől független létezésének érzete azonban nem elegendő az akarat valóságosan érzékelt szabadságához. Az akarat valódi szabadságához a determinált akaratnak valamilyen módon befolyásolhatónak, módosíthatónak is kell lennie. A személyes akaratomat a tudat részeként történő megjelenése által nem csupán függetlennek érzem a külső hatásoktól, hanem képes vagyok belső módon befolyásolni is azt.
Hogyan irányítható az akarat? Mi az agyi folyamata az akarat tudatra is kiterjedő befolyásolásának?
Az akaratot alapvetően determinisztikus neurális folyamatok hozzák létre, még ha a determináltság nem is felismerhető a kívülről nem ismert múltbeli tapasztalatok befolyásolása miatt. Az öntudatot létrehozó neurális visszacsatolás működésében sem játszik szerepet az irányíthatóság. Az akarat mégis irányítható. Hogyan?
Az akarat tudatos irányításának neurális működési mechanizmusának a felismerése előtt gondoljuk át az akarat irányításának elvi működési lehetőségét. Úgy vagyok képes irányítani az akaratomat, hogy megtervezem, hogy mi legyen, azaz szándékot hozok létre a magam számára. A szándék a jövőben létrejövő akarat, ami a cselekedetet irányítja.
Hogyan keletkezhet az akaratot jövőben meghatározó szándék? Kondicionálással, ami a programozás agyi megfelelője. Ha lehetséges programot létrehozni az agy számára, a program lépései reprezentálhatják a szándék funkcióját, amely képes az akaratot irányítani.
Hogyan lehet kondicionálással programot létrehozni az agy számára, amelynek a lépései a szándéknak felelnek meg, amely képes az akaratot irányítani?
A nyelv funkciója alkalmas erre a szerepre. A nyelv az absztrakciós mechanizmusa által teremti meg a gondolkodás képességét, a nyelv képes modellezni a világot, és mivel a nyelv és a memória alapvető kapcsolatban áll egymással, a nyelv a gondolkodva modellezés által a memóriában tárolt struktúrákat hozhat létre, ami az öntudattal együttműködő akaratot képes programvezérlés szerint irányítva befolyásolni.
A nyelv által a memóriában létrehozott kondicionált neurális struktúra tapasztalatkent megjelenve, szándékként funkcionálva, a cselekvésként megjelenő akaratot létrehozó neurális rezonanciát befolyásolva programozott módon képes hatni a tudattal közreműködő akarat kialakulására.
A nyelv az eszköze az akarat programozásának, ebből következően öntudattal rendelkező állatoknál, ahol a nyelv nem funkcionál, nem létezik szándék, a tudatban megjelenő irányított akarat, belülről programozott cselekedet. A szándék csak az emberre jellemző tulajdonság, amit a nyelv képessége teremt meg az ember számára.
A nyelv egyúttal a tanulás hatékonyságát növelő eszköz is, a világ megismerésének absztrakt eszköze, amelyet alapvetően meghatároz az öntudat funkciója. Az öntudat alapvető módon segíti a tanulás folyamatát, és ez által az agy programozhatóságát. A funkciók egymáshoz kapcsolódásában pedig létrejön a tudatban megjelenő, belülről kondicionálható akarat. Az akaratnak a nyelv általi programozhatósága hozza létre a tudat közreműködésével befolyásolható akaratot, tehát az akarat tudatban megjelenő szabadságát.
Függelék
Az állatok, így az ember esetében is, az akarat irányítását meghatározó motivációkat alapvetően az evolúció által formált genetika hozza létre, amely az érzelmek által biztosítja az ön- és a fajfenntartás akaratot befolyásoló ösztönét. Az ember esetén a társadalom, elsősorban az oktatás által képes módosítani az evolúciós ösztönök viselkedésre ható, az evolúciós genetika által programozott hatását, és képes kívülről befolyásolni az egyén akaratát meghatározó motivációkat.
Az öntudat és az akarat neurális folyamatok, amelyek más fizikai rendszerben is szimulálással vagy emulálással megvalósíthatóak. Egy nem természetes evolúcióval létrejövő, öntudattal és ezért az akarat szabadságával is rendelkező rendszer irányítása a motivációk mesterségesen beépített, programozásként funkcionáló eszköze segítségével lehetséges.
Az öntudattal rendelkező mesterséges intelligencia akaratának kívülről történő irányítása a mesterségesen beépített motivációk segítségével az evolúciós motivációkkal rendelkező emberi akaratnál sokkal közvetlenebb módon megvalósítható a gép létrehozója által, ami az öntudattal rendelkező mesterséges intelligencia szándékának nem csak a társadalmi közösség együttműködést igénylő tevékenységét segítő, hanem idegen szándékot megvalósító, társadalmi kockázatokat hordozó kárára is szolgálhat.
Az öntudattal rendelkező mesterséges intelligencia működtetésének megbízható, társadalmi értékeket szolgáló, beépített motivációk általi megvalósításának szabályozása alapvető fontosságú. A feladat kapcsán feltűnő párhuzam ismerhető fel az öntudattal rendelkező emberi intelligencia külső irányítását szolgáló, felsőbbrendű akaratot képviselő, valláskent megjelenő funkciójával.
Agy {button_primary} Öntudat {button_primary} Szabad akarat {button_primary}
What consciousness is for - second approach: the neural relation between consciousness and volition
Nincsenek megjegyzések