Javaslat egy társadalomba integrált csere-érték eszköz megvalósítására Egy korábbi gondolatban a használatban lévő pénz alapvető problémájá...
Javaslat egy társadalomba integrált csere-érték eszköz megvalósítására
Egy korábbi gondolatban a használatban lévő pénz alapvető problémájáról volt szó. Megállapításra került, hogy egy ideálisan működő univerzális csere-érték eszköz fizikailag nem hordoz értéket, ugyanakkor valóságban létező értéket képes önszabályozó módon, külső, az értékcsere folyamatban nem résztvevő, harmadik fél közreműködése nélkül, generikusan képviselni.
A jelenleg használatban lévő, az állam által kontrollált pénz valójában alkalmatlan erre a feladatra, mert az állam alkalmatlan a gyakorlatban a pénz értékének a képviseletére. Az államnak ugyan meglenne az eszköze a pénz értékének a mennyiségén keresztül a társadalom értékteremtő képességével arányos szabályozására, tehát a pénz értékének a biztosítására, a szabályozás nem önszabályozó módon zajlik, harmadik fél szándékán múlik, és az állam alapvetően a pénz értékének a csökkenésében érdekelt, és az a deklarált célja is.
A szabályozott pénzromlás gazdaság élénkítő hatása a fogyasztói társadalmat motiválja, az akkor is megveszem, ha éppen nincs rá szükségem mert később drágább lesz fogyasztói attitűdöt, ami hozzájárul a túlfogyasztáshoz és a pazarló életmódhoz, ezért direkt módon vezet az erőforrások kizsákmányolásához, a Föld tönkretételéhez. Az univerzális csere-érték eszköz alkalmas vagy alkalmatlan megvalósításának módja hatással van az emberiség jövőjére és sorsára.
Az államnak a társadalomban használt pénzzel kapcsolatos meghatározó és befolyásoló szerepének megszüntetése miatt jött létre a csak digitális formában létező kriptovaluta koncepciója. A kriptovaluták működése a pénz használatához kapcsolódó harmadik fél (állam, bankok) közreműködését szükségtelenné teszik, de a működésük továbbra sem ad megoldást a pénz alapvető problémájára, a pénz értékének a garanciájára.
A kriptovaluták értékét alapvetően nem a társadalom objektíven létező értékteremtő képessége határozza meg, a kriptovaluták forgalomban lévő mennyisége nem önszabályozó, nem dinamikus, az továbbra is egy harmadik fél kontrolljától függ. A pénz mennyiségének a társadalom értékteremtő képességével arányos, dinamikus, önszabályozó módjára egy számítógépes kódba írt érték vagy rögzített matematikai formula nem alkalmas, amit ráadásul emberi szándék mesterségesen manipulálni is képes, amire már volt is példa még a legnagyobb kriptovaluták történetében is.
A kriptovaluták értéke valójában nem a társadalomnak az értékteremtő képességével kapcsolatos funkcióján alapszik, hanem a kriptovaluták senki által nem garantált, ezért könnyen manipulálható szubjektív társadalmi ítéletén, ami alapvetően spekulatív termékké, a használati pénz funkciójára alkalmatlanná teszi a kriptovalutákat.
A kriptovalutáknak valójában nem is a pénz, mint univerzális csereeszköz a funkciója, hanem befektetési eszközként viselkednek, hiszen aktuálisan nem az értékek cseréjének a közvetlen közreműködői, hanem az elsődlegesen elvárt funkciójuk, hogy a hagyományos pénzben kifejezett értékük időben növekedjen. Egy befektetési eszköz nem funkcionálhat univerzális csere-érték eszközként, a kriptovaluták jelenlegi működésük szerint alkalmatlanok a pénz funkciójára.
Egy alkalmas, a társadalomba integrált fizetési eszköz használatában semmilyen módon nem játszhat szerepet a hagyományos fiat pénz, mert az a feladatra alkalmatlan fiat pénz fenntartását támogatná. Ez azt is jelenti, hogy a két instrumentum között nem lehet közvetlen átjárás, azaz az értékük nem lehet közvetlen egymással kifejezve, tehát hiba lenne közvetlenül átválthatóvá tenni a kétfajta értékeszközt egymásba.
Hasonlóan alkalmatlan univerzális csere-érték eszköz lenne egy állam által létrehozott és fenntartott csupán digitális formában létező pénz használata. Egy ilyen eszköz nem csak a fiat pénz hátrányait tartaná fenn, hanem a nem teljes mértékben a társadalom által kontrollált kormányzati rendszerek kezében a társadalom tagjainak teljes pénzügyi felügyeletét teremthetné meg.
A magánszemély birtokában lévő pénz potenciális közvetlen állami elérhetősége a megélhetés befolyásolásán keresztül a hatalom birtokosai számára a társadalom tagjai viselkedésének a hatékony kontrollálására adna eszközt, ami lehetővé tenné a pénz felügyeletét végző csoport számára a hatalom kizárólagos kisajátítását.
Az állam által felügyelt digitális pénz bár sok területen hatékonyabbá teheti a pénz használatát, és ezért érvek szólnak mellette, a kockázata lényegesen nagyobb bármilyen előnyénél, mert ideális eszköz lenne a diktátorok kezében a hatalom fenntartásához, márpedig a diktatúrák alkalmatlan kormányzati módszerek az emberi társadalomnak az egyén szabad akaratát igénylő kooperációra épülő fejlődésének a biztosítására.
Létezhet a pénznek, az ember által létrehozott univerzális csere-érték eszköznek olyan formája, amelynek a működését nem képes az emberi szándék mesterségesen manipulálni? Létezhet olyan pénz, ami fizikailag nem hordoz értéket, de mégis a valóságban létező értéket képes önszabályozó módon képviselni?
Ahhoz, hogy a használatban lévő pénz értékét ne lehessen mesterségesen manipulálni, a pénznek valamilyen módon önmagában, generikusan is értéket szükséges képviselnie, és mennyisége önszabályozó módon kell, hogy képes legyen alkalmazkodni a társadalom érték teremtő képességéhez. A megoldást egy, a társadalomba generikusan integrálódó univerzális csere-érték eszköz megvalósítása jelentheti. Egy ilyen pénz létrehozása egy új Bretton Woods Egyezmény jelentőségű lehetne, de amely állami közreműködés nélkül valósítaná meg a pénz funkcióját.
A pénz a társadalom által létrehozott értékek cseréjében működik közre, az emberiség, az emberek által létrehozott értéket reprezentatívan képviseli. A pénz értékét alapvetően az emberi tevékenység jelenti.
A jelenleg hivatalosan használt, az állam által kibocsátott fiat pénzeknek az értékét - az általános vélekedéstől eltérően - valójában nem az állam garanciája biztosítja. Az állam csupán hivatalos fizetőeszközként (legal tender) a törvény által megköveteli az általa kibocsátott pénz használatát. A pénz értéke valójában a társadalom tagjainak a pénz megszerzése fordított értékteremtő tevékenységéből, a megszerzésre fordított erőfeszítésből származik.
Mivel a pénz értéke eredendően az emberi tevékenységhez kötődik, ezért legyen a pénz létezése is generikusan az emberhez kötve. Mivel a pénz értékét a külső befolyásolhatóság kizárása esetén önszabályozó módon képes a társadalom értéket létrehozó erőfeszítése szabályozni, ezért legyen a pénz létezése és mennyisége is a társadalomhoz kötődően, közvetlenül, automatikusan, tehát önszabályozó módon meghatározva. Legyen a pénz értéke és mennyisége olyan módon mesterségesen nem manipulálható, hogy a pénz létrejötte és megszűnése szigorúan kötődjön a társadalomhoz, a pénz értékét és mennyiségét csak a társadalomhoz közvetlenül kötődő folyamatok szabályozhassák.
A társadalomhoz generikusan kötődő pénz megvalósításához három funkciót kell a társadalomhoz automatikusan kötődő módon megvalósítani: a pénz mennyiségi szabályozását, azaz a pénz kibocsátását és kivonását, és a meglévő pénz értékének az önszabályozását.
1. A pénz társadalomhoz automatikusan kötődő kibocsátása
Minden felnőtt korban lévő ember, amikor jellemzően már aktív módon részt tud venni a társadalom értékteremtő tevekénységében, alanyi jogon kapjon, a személyhez hozzá rendelt módon keletkezzen egy egységnyi univerzális csere-érték eszköz, pénz, és valamennyi, a társadalomban jelen lévő univerzális csere-érték eszköz csak ilyen módon keletkezzen.
Bár igazságtalannak tűnhet a pénz folyamatban lévő értékcsere közvetítő funkciójától eltérő létrehozása, a társadalom által történő "adományozás", az így létrejövő pénz valójában meglévő értéket képvisel, a társadalom tagjának értékét képviseli a társadalom számára. Bár igazságtalannak tűnhet, hogy képességtől függetlenül mindenki azonos nagyságú csereeszközhöz jut, valójában így érvényesülhet a vágyott, elvárt, és alapvetően szükségszerű potenciális egyenlőség, ami aztán természetesen a gyakorlatban módosul a személy társadalmi értékteremtő képessége, azaz aktuális tevékenysége szerint.
2. A pénz társadalomhoz automatikusan kötődő megszűnése
A létező pénz az aktuálisan zajló, be nem fejezett értékcsere folyamatok közvetítő eszköze, szükséges mennyisége ezzel arányos, és mennyisége kapcsolatban áll a társadalom által létrehozott értékek mennyiségével is. A társadalomban létező pénz mennyisége dinamikus kell, hogy legyen, ideálisan automatikus folyamatok kell, hogy szabályozzák, ezért a megszűnése célszerűen a használatával kell, hogy kapcsolatban álljon. A kitűzött cél megoldható a nem használt pénz automatikus kivonásával a társadalomból.
Arra a pénzre, ami nincs használatban, nincs szüksége a társadalomnak, nem kell, hogy létezzen a társadalomban. Az a pénz, amelyik egy bizonyos, a társadalom által meghatározott időtartamig, például húsz éven keresztül nem vesz részt értékközvetítő cserefolyamatban, automatikusan szűnjön meg létezni.
Igazságtalannak tűnhet, hogy egy felhalmozott értéket képviselő eszköz megszűnik, azonban a megszűnés csak az értékcsere folyamatban nem résztvevő pénzre vonatkozik, ami alapvetően olyan módon következhet be, hogy a pénz tulajdonosa már nem aktív tagja a társadalomnak. Mivel a személyhez közvetlenül hozzárendelt tulajdonlás miatt az ilyen pénz eredendően nem tudna már részt venni értékcsere folyamatban, célszerű, hogy mint potenciális érték ne is létezzen a pénzügyi rendszerben. Automatikusan kivonva a nem használt pénzt a forgalomban lévő pénzből fenntartható a forgalomban lévő pénznek a társadalomban értékteremtő képességével arányos, valóságos értéket képviselő jellege.
3. A pénz értékének a dinamikus önszabályozása
A pénz értékének az eredete az egyén, a társadalom értékteremtő erőfeszítésen alapszik, amit az érték előállítására fordít. Mivel ezt a tevékenységet lehetetlen objektív módon értékelni, a létrehozott értékek pénzben kifejezett értékét a társadalom aktuális megítélése kell, hogy meghatározza.
Az értékek cseréje során minden érték annyit ér, amennyi értéket a társadalom ad érte pénzben kifejezve. A szigorúan a társadalomhoz kötődő mennyiségben létező pénz valós módon képes az értékek létrehozására fordított erőfeszítést dinamikus módon, a társadalom reális, a valósághoz kötődő megítélése alapján reprezentálni.
Az érték létrehozója mennyiségben meghatározza, hogy mennyi pénzbe került az értéket előállítani, és mennyiért szeretné átadni. Annak, akiknek pedig erre az értékre szüksége van meggondolja, hogy tud-e annyi pénzt adni érte. Ha a csere nem jön létre, a cserefolyamatban érdekelt résztvevők szükségszerűen módosítanak az áron, befolyásolják azt, és így automatikusan létrejön az aktuálisan reális pénzben kifejezett ára az adott értéknek. A folyamat teljesen önszabályozó módon működik, hosszan tartó módon nem is lehet mesterségesen manipulálni, az alkalmi manipulációt pedig törvényi szabályozással szükséges elkerülni.
A pénznek ez a javasolt formája a társadalom értékteremtő potenciáljával áll kapcsolatban. A pénz ebben a formában szigorúan az adott társadalomhoz kötődik. A mennyisége a társadalom potenciális értékteremtő képességével arányos, az adott értékét pedig a társadalom aktuális értékteremtő tevékenysége külső beavatkozás nélkül, önszabályozó módon, dinamikusan határozza meg.
Az ilyen pénz mennyisége generikus módon szabályozott, nem igényel mesterséges közreműködést. Az ilyen pénz értéke nem igényel külső mesterséges garancia vállalást, generikusan az adott társadalom aktuális teljesítményéhez, az előállított értékhez kötődik, a konkrét értékét pedig az aktuális cserefolyamatok során kialakuló egyezségek önszabályozó módon szabályozzák.
Az ilyen módon működő társadalomba integrált pénz aktuális értéke erősen kötődik az adott szabályok szerint működő társadalom értékteremtő képességéhez, ezért az ilyen pénz valóságos aktuális értéke társadalomfüggő, tehát a különböző módon működő társadalmak társadalomba integrált pénzének egységnyi értéke is különbözőek lehetnek, ezért célszerűen megkülönböztetendőek egymástól. Azonban a különböző szabályok szerint működő társadalmak szabályainak harmonizálása lehetőséget teremt a különböző társadalmakba integrált pénz egységesítésére is. Az ilyen módon működő pénz használata segíti a különböző módon működő társadalmak integrációját. A társadalomba integrált pénz az emberiség egységes társadalomba szerveződésének a motivátora lehet.
A társadalomba integrált pénz váltó egységének (legkisebb egységének) nagyságrendje célszerűnek látszik, hogy a társadalom népességének a nagyságrendje legyen.
Az ilyen pénz alkalmas formája kriptotoken, amely könnyen hordozható és tartós, valamint a szabályozott működése lehetővé teszi a cenzúra mentes használatot és a harmadik fél nélküli, bizalommentes könyvelést.
Egy alkalmasan működő kriptotoken létrehozásának generikus értéke a zéróhoz tud közelíteni. A szokásos aggály, hogy a kriptovaluták fenntartása a használattal arányos exponenciális számítási teljesítmény növekedést igényel nem szükségszerű következmény, a számítási teljesítmény nagysága az adott kriptovaluta spekulatív értékével áll kapcsolatban, elsősorban az adminisztrációját támogató megszerzésével kapcsolatos verseny következménye. Ha a kriptovaluta értéke nem spekulatív, valamint, ha elkerülhető, hogy a kibocsátása és az adminisztrációja verseny alapú legyen, akkor a fenntartásához szükséges számítási teljesítmény sem exponenciális igényű.
A kriptovalutaként történő megvalósítás lehetővé teszi az önkéntes és harmadik fél közreműködése nélküli belépést a rendszerbe. Bárki, bármikor, életkortól függetlenül beléphet a javasolt pénzügyi rendszerbe, és részt vehet a pénz által közvetített érték-csere folyamatokban, de a rendszerben a személy felnőtt élete során csak egyszer kaphat, jöhet létre egy egységnyi pénz. Ezért a kriptovalutaként történő működtetés során megbízható módon szükséges megvalósítani a pénz létrehozását, azaz a felnőttkorban lévő állampolgároknak az egy egységnyi pénz jogosultság alapján történő kiosztását.
Átmenet a hagyományos, fiat pénz formából az új, társadalomba integrált pénz (Humanity Associated tender - HAtcoin) formába
A fiat pénz használatáról a társadalomba integrált pénz (HAtcoin) használatára való áttérés folyamata nem igényel változtatásokat a meglévő pénzügyi rendszerben, a megkövetelt átjárás mentes függetlenség mellett nem jelent problémát a két formátum együttélése. Az új formátum teljesen függetlenül létezhet, folyamatosan fejlődhet és terjedhet a fiat pénz használata közben. Az átmenet során elegendő, ha az új pénzformátum elterjedésében közreműködő, értéket létrehozó partnerek mindkét értékmérő eszközben feltüntetik az áru árát, és elegendő a vevőre bízni, hogy milyen eszközzel akar fizetni érte. Az ár kettős feltüntetése lehetővé teszi az átmeneti időben a régi és az új pénzformátum együttélését, és a módszer aktívan közreműködik az új pénz árfolyamának, az értékeknek az új pénz mennyiségében kifejezett értékének a kialakulásában.
Az új fizetési eszköz elterjedését segíti, hogy minden felnőtt alanyi jogon részesedhet belőle. Természetesen, ahogy terjed az új eszköz használata, úgy csökken a régi pénz alkalmazása, de a folyamatnak nem szükséges drasztikus pénzügyi-gazdasági változtatásokkal lezajlania.
A pénz lejáratának megoldása
A kriptovaluták könyvelési rendszere idő bélyeggel ellátott tranzakció alapú, amely közvetlenül lehetővé teszi a nem használt pénznek a forgalomból történő kivonását. A HAtcoin esetében elegendő használaton kívülivé tenni a blockchain bizonyos, meghatározott időtartamnál régebbi rekordjait. Ez a működési szabály egyúttal megvalósíthatja a tranzakciós adatbázis méretének végességét is, ami a hagyományos kriptovaluták esetén elvileg nem létezik, esetükben a blockchain mérete növekedésének nincs korlátja.
A társadalomba integrált pénzzel történő kereskedelem formája
A kriptovaluták használatának lényegi jellemzője a nem azonnali jóváírás és könyvelés, a pénzügyi tranzakció nem azonnali hiteles érvényesülése. Ezért a társadalomba integrált pénznek a kriptovalutaként megvalósított formája az online kereskedelem működéséhez illik optimálisan, ahol nem kell azonnal átadni az árut a vásárlónak. Az online kereskedelem a kereskedelem jól láthatóan elkerülhetetlen sorsa, amelybe jól beilleszthető a társadalomba integrált pénz kriptovalutaként történő megvalósítása.
Az állam működtetése, adózás a társadalomba integrált pénz alkalmazásával
Az állam alapvető és szükségszerű szerepet játszik a társadalom működésében. A kormányzatok feladata, hogy szolgáltatásokat végezzenek a társadalom számára, aminek a működtetéséhez pénzre van szüksége a kormányzatnak.
Az állam működéséhez szükséges pénzt alapvetően adóként a társadalom adja össze, vagy - az állam nem ideális működése esetén - a törvényre hivatkozva az állam fenyegetést alkalmazva erőszakkal szed be.
A rosszul működő államok azonban nem a társadalom szolgálatát végzik, hanem uralkodnak rajtuk, azaz a hatalom birtokosai a saját céljaik megvalósítására használják a társadalom potenciálját. A társadalom kisajátított, a hatalom képviselőinek a céljait szolgáló működtetésének az elsődleges eszköze a pénz kontrollja. A társadalmi egyetértés nélkül létrehozott törvényeknek az állami erőszakszervezetek által kikényszerített érvényesítésére is a pénz kontrollja ad lehetőséget az uralkodó állam számára. Ha az állam nem rendelkezik a pénz kontrolljával, a társadalom számára lehetővé válik az állam működésének valóságos társadalmi felügyelete, és annak a biztosítása, hogy az állam valóban szolgálja a társadalmat, ahelyett, hogy uralkodjon rajta.
Az államtól függetlenül létező társadalomba integrált pénz alkalmazása nem kell, hogy anarchiához vezessen, nem kell, hogy az állam létezésének megszűnését okozza, hiszen az állam szerepére szüksége van a társadalomnak. A HAtcoin azonban eszközt biztosít, az alkalmazása lehetőséget ad a társadalom számára az állam kontrolljára, egy szolgáltató állam működtetésére, tehát a közérdeket képviselő demokratikus társadalmi berendezkedésre.
A társadalom valós érdekeit szolgáló állami szolgáltatások működtetésére szükségszerűen pénzre van szüksége az államnak, de a társadalomba integrált pénz alkalmazása esetén az állam működésére használt pénz megmaradhat a társadalom kontrollja alatt. Mivel a kriptovalutaként megvalósított társadalomba integrált pénz tranzakciói jellemzően publikusak, az adózás automatikussá tehető a pénzügyi rendszert működtető alkalmazásba írt szabályokkal. Ezeket a szabályokat azonban a kriptovalutaként működő társadalomba integrált pénz esetén az államhatalom már nem képes direkt módon befolyásolni, azt a pénzügyi rendszer működését is biztosító társadalmi konszenzus alakíthatja ki, amit az állam, mint hatalmi szervezet sem képes módosítani.
Egy, a társadalom működését alkalmasan biztosító döntéshozatali rendszer konszenzusos módon képes meghatározni, hogy a társadalomba integrált pénzügyi rendszerben kizárólag publikusan létező pénzügyi tranzakciók mekkora része menjen automatikus módon, adó formájában a kormányzatok által megvalósítandó közösségi feladatok működtetésére. Geolokációs adatok rögzítése a tranzakciókhoz lehetőséget ad a helyhez kötődő adók automatikus kezelésére is.
Amikor a társadalom képes kontrollálni, hogy milyen közösségi feladatra mennyi pénzt fordít, a kormányzat szolgáltató és kiszolgáló működése hatékonnyá tehető, és elkerülhető, hogy az állam uralkodó hatalomként funkcionáljon, ami a javasolt rendszerben megvalósítható.
A hitel működése a társadalomba integrált pénz alkalmazása esetén
A gazdaság működtetéséhez a hitel alapvető fontosságú. A jelenlegi pénzügyi rendszerben a hitelt általában a bankok biztosítják "teremtett" fiat pénz formájában. A hagyományos pénzügyi rendszerben a hitel ilyen formájú működésének számtalan káros hatása van, amelyeknek a következménye - és elsődlegesen az előidéző oka - a gazdaság működési zavarainak a kialakulása.
A társadalomba integrált pénz mennyiségi korlátja akadályt jelent a gazdasági válságok kialakulásának, mert a hitelt nem lehet teremtett pénz formájában létrehozni. A társadalomba integrált pénz esetén a hitel a közösség által biztosított crowdsourcing formájában jöhet létre.
A jelenleg is hatékonyan működő crowdsourcing módszere, a hitelnek az ilyen formájú biztosítása a társadalomba integrált pénz alkalmazása esetén általánossá tehető, amely generikusan biztosíthatja a hagyományos pénz gyakori elvesztegetése, eredmény nélküli felhasználása, pazarlása helyett a pénznek a társadalom figyelme alatti hatékony, veszteségmentes, értéktartó alkalmazását.
A hitel közösségi támogatással történő megvalósítása egyúttal megszünteti a teremtett pénz katalizáló hatását a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésében.
A nem értéket létrehozó gazdasági tevékenységet szolgáló, személyi fogyasztási hitelt a társadalomba integrált pénz alkalmazása intézményes módon nem kell, szükségtelen, hogy támogassa. A minden felnőtt személy számára biztosított egységnyi pénz és az adott személy érték teremtő tevékenysége helyettesítheti, kell, hogy helyettesítse a személyi hitel szerepét. A fogyasztási hitelnek nem lehet társadalmi funkciója a javasolt korlátozott mennyiségű pénz használó pénzügyi rendszert alkalmazó gazdaságban.
Gazdasági bűnözés
A pénz értékének mesterséges manipulálásának gyakori módja a gazdasági hatalommal való visszaélés, kartellezés. A problémát a társadalomba integrált pénz sem képes megoldani, ahogy arra egyetlen más pénzügyi rendszer sem képes önmagában. A problémának nem az aktuális pénzügyi rendszer az eredője, hanem az emberi természetből származik, ezért törvényi felügyeletnek kell szabályozni, amely egy jól működő társadalomban, amelyet a társadalomba integrált pénz is támogat, hatékonyabban megvalósítható.
Pénz használatához kapcsolódó bűnözés
Hasonló probléma a pénz és a bűnözés kapcsolata. A pénz- elsősorban az alkalmasan működő pénz - nem az oka a bűnözésnek, hanem az eszköze lehet annak. A javasolt, kriptovalutaként megvalósított társadalomba integrált pénz, annak a működése, a tranzakciók publikussága, a fizikailag létező pénz hiánya még úgy is elriaszthatja a pénz felhasználásához kapcsolódó bűnözést és segítheti a pénzhez kapcsolódó bűnözés elleni küzdelmet, hogy a kriptovalutákra jellemző módon a tranzakciók nem hordoznak a tranzakciókban résztvevő személyekről az azonosítást lehetővé tevő információkat.
Konklúzió
Egy kriptovalutaként megvalósított társadalomba integrált pénz (HAtcoin) alkalmas formája lehet az univerzális csere-érték eszköznek, amely a fiat pénzzel ellentétben nem akadálya és korlátja a társadalom integrációt igénylő fejlődésének, hanem annak a motivátora képes lenni.
Nincsenek megjegyzések