Figyelemreméltó módon az Ábrahámra visszavezető vallások, zsidó, keresztény, mohamedán, rendelkeznek az emberi nyelvek eredetét magyarázó m...
Figyelemreméltó módon az Ábrahámra visszavezető vallások, zsidó, keresztény, mohamedán, rendelkeznek az emberi nyelvek eredetét magyarázó mitológiai történettel. A történetet a Bábel tornyaként ismerjük.
A történet szerint volt idő, amikor csak egyetlen nyelv létezett az emberiség számára. Ebben az időben az emberek egy tornyot kezdtek építeni, ami eléri az egeket, ahol isten lakozik, hogy nevet szerezzenek maguknak. Isten azonban megakadályozta a társadalomnak ezt a szándékát oly módon, hogy összezavarta az emberek nyelvét, azaz soknyelvűvé változtatta a társadalmat. Az emberek így már nem tudtak együttműködni egymással, és nem tudták felépíteni az Istenhez felérő épületet.
A mitológiai történet úgy tűnik, hogy egy meglévő, de az adott tudással megmagyarázhatatlan állapotot, a soknyelvűséget magyarázza a vallások hagyományos módján, egy felsőbbrendűtől származó okra visszavezetve. A megkérdőjelezhető valóságtartalmú történetnek azonban mintha lenne egy rejtőzködő, nem nyilvánvaló, de mégis nagyon alapvető és fontos üzenete is az emberiség számára. A nyelveken keresztül az emberiség jövőjébe ad bepillantást.
Az ősi Bábel városa a valóságban is létezett, ahogy létezett a torony is, amely az akkori időkben valóban óriásinak számíthatott, és amit a hódítások és az idő lerombolt. Az okokat és magyarázatokat kereső, a világot megérteni igyekvő emberi természet összekapcsolt egy monumentális építményt a soknyelvűséggel, magyarázatnak pedig, a megfelelő ismeretek hiányában, istent választotta.
Ma azonban már lényegesen több ismeretünk van a nyelvek kialakulásáról, mint amit a régebbi időkben tudhattak az elődeink. Az emberi kommunikációs nyelv kialakulása természetes folyamat. Egy konkrét nyelvet egy emberi közösség együtt hoz létre, tart karban, és ad tovább az új tagjai számára. A nyelv egymással együttműködő emberekből álló közösségek természetes, az emberi képességekre épülő szükségszerű terméke.
A Bábel tornya története helyesen írja le, hogy egy együttműködő közösség azonos nyelvet használ, és az elkülönülő embercsoportok használt nyelve különböző lesz. A történet azonban az ok okozati összefüggést minden bizonnyal helytelenül értelmezi. A nyelvek kialakulása az elkülönülés természetes következménye, és nem pedig a különböző nyelvek kialakulása okozza az elkülönülést.
A mitológiai történet azonban valójában azért érdekes és figyelemreméltó igazán, mert az egy nyelvet használó emberi társadalmat képesnek tartja az isten kihívására, és az egynyelvűséget összekapcsolja az isteni szint lehetséges elérésével. Az egynyelvűség irányába történő fejlődés pedig jelenleg aktuálisan zajló folyamat az emberi társadalomban.
Az értelmes emberfaj történetének a kezdeti, a létszámban még kicsiny és technológiailag primitív időszakában nem kizárható, hogy hasonló nyelven kommunikáltak az elődeink. A gyarapodó közösségek erőforrások utáni kutatása azonban szükségszerűen a közeli rokonsági kapcsolatokra épülő csoportok szétválásához, az emberfélék elterjedéséhez, és egyúttal természetes módon, isteni beavatkozás nélkül, a nyelvi különbségek kialakulásához vezetett.
Az elterjedés során a térbeli szeparáció és az egymással való tartós kapcsolat hiánya miatt számtalan különböző nyelv alakulhatott ki. Egy új nyelv kialakulásához gyakorlatilag elegendő néhány generáció.
Amíg a korai emberiség rokoni közösségekben élő csoportok halmaza volt, a vándorló és egymással időnként kapcsolatba lépő csoportok között elsősorban a rivalizálás, az erőforrások utáni küzdelem, és az egymás legyőzése lehetett elsősorban a jellemző.
Ahogy a különálló, társadalommá szerveződő csoportok növekedtek, a rivalizálás során megszűntek és egybeolvadtak, már nem csak rokonsági szinten vált szükségessé az együttműködés előnyt jelentő formája.
A folyamat lehetővé tette a különböző nyelvek keveredését és a területi alapon formálódó nyelvcsaládok kialakulását. Ez a folyamat végig kíséri az emberiség történetét, és a nyelvek egymáshoz kapcsolódó formálódása ma is tart.
A nyelvek egységesülése a társadalom atomi szintjén, a családokban is zajlik. A különböző nyelveket beszélő szülők közös nyelve általában az, amilyen nyelvet használó társadalomban élnek, az utódaik használt nyelve pedig bizonyosan az adott társadalom által használt nyelv lesz.
A kevésbé domináns nyelvek az emberek mozgása és keveredése során fokozatosan eltűnnek, csak a nagyobb, és növekvő társadalmak folytonosan formálódó nyelve marad fenn. Ma már csak mintegy húsz jelentősebb nyelv van a körülbelül hatezer még létező, vagy a több tízezer vagy százezer valaha létezett különböző nyelv között.
Mára az emberiség együttműködésének a fejlődése elérte a globális szintet. A kisebb társadalmak önálló nyelvei eltűnnek, míg a nagyobb, egymással kapcsolatban lévő társadalmak nyelvei folyamatosan formálják egymást. Az emberiség komplexitásának növekedése során szükségszerűen a használt nyelv is globalizálódik, miközben a még létező nyelvek egységesülnek.
Ez a folyamat, a nyelvek eltűnése és egységesülése veszteségnek tűnhet az emberiség számára. Minden nyelv kulturális érték, az emberiség egyedi alkotása. A nyelv azonban elsősorban eszköz, a kommunikáció, a kooperáció eszköze. Az emberiség számára megőrzendő érték a különböző nyelvek öröksége, az emberiség, mint közösség fejlettségét azonban az aktuálisan használt nyelvek száma mutatja.
Az emberiség akkor tud hatékonyabban kooperálni, ha képes hatékonyabban kommunikálni. Minél kevesebb nyelvet használ az emberiség, annál fejlettebb lehet, mint társadalom. A fejlődő emberiség jövője az azonos nyelv használata.
Egy egynyelvű időszakot mutat be számunkra a Bábel tornyának mitológiai története is. A Bábel tornya azonban nem a nyelvek kialakulásáról szólhat valójában. A Bábel torony történetének a lényege, hogy összekapcsolja a nyelvet a társadalmi kooperációval, és az egy nyelven kooperáló emberi társadalmat alkalmasnak gondolja az isteni szintű képességek elérésére.
A Bábel tornya mitológiai történetének alapvető üzenete pedig, hogy a képességeiben a legfelső szintre törekvő emberi társadalom feltétele, és szükségszerű következménye az azonos kommunikációs formátum használata, az egynyelvűség megvalósulása.
A Bábel tornya története egyúttal sugallat is az emberiség sorsára. A történet szerint a közös nyelv használata olyan szint elérése teheti képessé az emberiséget, amely által nevet kaphat, azaz elismerten létező entitássá válhat.
Az, hogy hány nyelvet használ az emberiség, az objektív mértéke lehet az emberi társadalom fejlettségi szintjének. Milyen képességeket érhet el, és milyen szintre juthat el az egynyelvű emberi társadalom? Mit jelenthet az isteni szintre emelkedés? És ki adhatna nevet az emberi társadalomnak?
A világot teremtő isten létezését nem lehet következetes módon kizárni vagy igazolni. Az viszont logikus feltételezés, hogy más értelmes fajok is léteznek az univerzumban. Az elsőfokú isten létezése - jelenleg - nem tudományos kérdés, a másodfokú isten létezése viszont az.
Minden bizonnyal nem vagyunk egyedül. Ahhoz azonban, hogy az emberiség képes legyen csatlakozni az intelligens fajok formálódó globális univerzumához, egy fejlettségi szintet bizonyosan el kell érni. Ennek a fejlettségi szintnek az egyik lehetséges fokmérője az emberiség által használt nyelv hatékony kooperációt lehetővé tévő formája.
Az egy nyelvet használó emberi társadalom az egységes kommunikációs forma által hatékonyan képes kooperálni, egységes szervezetként, komplex rendszerként képes funkcionálni, effektív módon képes működni.
Az intelligens és öntudattal rendelkező felépítő elemekből álló egységes komplex rendszer pedig bizonyosan különleges struktúra. Egy ilyen rendszernek számos emergent tulajdonsága lehet.
Az emberi társadalom emergent jellegű módon városokba, országokba rendeződik, nyelveken kommunikál, kultúrát hoz létre, politikai szervezetek irányítják, pénzt használ. Ezen tulajdonságok kialakulása azonban, ha előre nem is látható, de utólag jól megérthető és magyarázható, azaz gyenge emergent tulajdonságai a komplex emberi társadalomnak. Egy öntudattal rendelkező, probléma megoldásra képes, intelligens tagokból felépülő társadalom azonban beláthatatlan, tehát erős emergent tulajdonságokkal is rendelkezhet.
A szén vegyületeire épülő kémiai reakciók komplex rendszerének erős emergent tulajdonsága az élő anyag. Az élő sejtek komplex együttműködésének erős emergent tulajdonsága a biológiai szervezet. Az elegendően sok, egymással kapcsolatban álló agyi neuronok együttműködésének erős emergent tulajdonsága az öntudat.
Milyen erős emergent tulajdonságokkal rendelkezhet az egységes szervezetként működő emberi társadalom? Talán olyanra is képes lehet, amit most az isteni szintnek képzelünk, és talán amelyet el kell érnünk, hogy nevet kapjunk.
A Bábel tornya történetnek azonban van még további üzenete, figyelmeztetése is. A mitológia szerint Isten megakadályozta az emberiséget abban, hogy az isteni szintre emelkedjen akkor, amikor egy nyelven beszélt. Miért?
Az azonos nyelv használata bizonyosan szükséges, de valószínűleg nem elégséges feltétele az isteni szint elérésének. Annak, hogy az isteni szintre emelkedjen az emberiség, hogy nevet kapjunk, hogy elismert módon kapcsolatban lehessünk, még további feltételeknek is teljesülniük kellhet.
Az isteni szint elérése a kapcsolatba lépés lehetőségének elérését jelentheti a társainkkal az univerzumban. De miért a vallásnak van szerepe abban, hogy erre útmutatást adjon?
Ha nem mi vagyunk az elsők, a kapcsolat minden bizonnyal akkor fog létrejönni, amikor az emberi társadalom alkalmassá válik rá, és nem akkor, amikor képessé válik az emberiség a kapcsolatra. A kapcsolatnak nem a technológiai fejlettség a feltétele, hanem a társadalmi érettség, azaz a társadalom viselkedése tesz minket alkalmassá a kapcsolatra.
A társadalom viselkedését a társadalom szubjektív értékei határozzák meg, a törvényeink, az írott és íratlan szabályok, amiket követünk, azaz a vallás, amiben hiszünk. A vallás gyakorlati fontossága nem a világnézet, amit képvisel, hanem az értékrendszer, amit nyújt, és ami végül az isteni szint elérésére emelheti az emberiséget, és amelynek a szükségszerű eszköze az egynyelvűség megvalósulása.
Ez lehet az istenség és a beszélt nyelv kapcsolata.
Ember {button_primary} Isten {button_primary} Jövő {button_primary} Társadalom {button_primary}
Nincsenek megjegyzések