Az ember társasági lény, az emberiség csak közösségben képes létezni. Az egyszerű csoportot a tagok kooperációja formálja társadalommá. A ...
Az ember társasági lény, az emberiség csak közösségben képes létezni. Az egyszerű csoportot a tagok kooperációja formálja társadalommá. A társadalom önszerveződő módon funkcionál, élő rendszerként működik. A társadalom az élő rendszerekre jellemző tartósan stabil dinamikus struktúra. Az emberi társadalom intelligens, öntudattal rendelkező egyedekből áll, a társadalom szerveződése a társadalmat alkotó tagjai egyedi, személyes akaratának közös emergent kifejeződése.
Az emberi társadalmat, a társadalom különböző szintjein a gyakorlatban az elit irányítja, kialakítva a társadalom rendszerét. Az emberi társadalom irányításának a módját aszerint különböztethetjük meg egymástól, hogy a társadalom a körülmények változása esetén milyen módon befolyásolja az elitet.
A tartósan stabil emberi társadalom emergent szerveződése az elit létezésének módja szerint két, egymástól jellegzetesen eltérő irányba tendál. (Érdekes kérdés, hogy vajon létezhet-e ennek a tendenciának más iránya is?)
Ha a körülmények változása esetén az emergent társadalmi akarat az uralmon lévő elit fenntartásának irányába tendál, akkor tekintélyuralmi társadalom irányítási rendszerről beszélhetünk. A tekintélyuralmi rendszerekben a körülmények változására esetén változatlan elit irányítja a társadalmat, dolgozza ki és felügyeli a társadalom haladásának irányát. Az elit uralma a társadalom érzelmi kötődéséből, vallási szokásokból, személyes bizalomból, az elit hatalmának a törvények általi biztosítása és az erőforrások birtoklása által, mesterségesen manipulálva (hibrid demokrácia), esetleg a másként gondolkodók erőszakos elnyomása útján (diktatúra) maradhat fenn. A tekintélyuralmi rendszerekben a társadalom irányítása egyes személyek akaratának dominanciája által valósul meg.
Ha a körülmények változása esetén az emergent társadalmi akarat az uralmon lévő elit lecserélése irányába tendál, akkor demokratikus társadalom irányítási rendszerről beszélhetünk. A demokratikus rendszerekben a körülmények változására esetén új személyekből álló elit kerül irányító pozícióba, dolgozza ki és felügyeli a társadalom haladásának az irányát. Az elitet többség alapú választások útján a társadalom választja ki az általában önjelölt jelentkezők közül. A demokratikus rendszerekben a társadalom irányítása az irányítást végző különböző személyek ideiglenesen érvényesülő akaratán keresztül valósul meg.
A kétféle irányítási jellegnek számos különböző átmenete létezhet a különböző társadalmakban, a társadalom különböző szintjein, mégis, úgy tűnik, hogy az elit uralma ezen két alapvetően különböző állapot irányába tendál. Megfigyelhető, hogy a kooperáló társadalom különböző szintjein (család, iskola, munkahely, kis közösség, nagy közösség) többnyire hasonló az elit létezésének jellege, és kifejezetten nehéz, több generáció alatt lezajló, jelentős megrázkódtatásokkal járó folyamat a társadalmi szinten egyik rendszerről áttérni a másikra.
Ha egy komplex, dinamikus rendszer valamilyen állapot irányába tendál, akkor általában pozitív visszacsatolási mechanizmusok érvényesülnek a rendszer működésben, amelyek elősegítik az állapot kialakulását és fennmaradását. Milyen pozitív visszacsatolási mechanizmus érvényesül az emberi társadalom esetén, amelynek az eredője és stabilizálója az elit létezésének két szélső állapot irányába történő tendenciája?
(Az emberi társadalom emergent szerveződésének az elit létezési módján kívül számos más területe is van. A társadalmi szerveződésnek a meghatározóan befolyásoló tényezője, a pozitív visszacsatolási mechanizmusa, a társadalmi rendszer strukturális váza rögzülésének mechanizmusa, az elit létezésének formáján keresztül jól megfigyelhető.)
A társadalom struktúrája a társadalom evolúciós folyamatai által alakul ki, amely a társadalomban létező meme-ek rendszereinek működésén keresztül érvényesül. Hogyan jön létre pozitív visszacsatolási folyamat a meme-ek működésében?
A meme-ek ugyan a közösségben érvényesülnek, azonban a társadalmat alkotó egyes emberek agyában léteznek, és az egyes emberek viselkedésén keresztül nyilvánulnak meg. A meme-ek működésének alapja az egyes emberek pszichológiára épülő viselkedése, amely létrehozza az emergent közös viselkedést a csoportban. Milyen pszichológia funkciónak az eredménye a társadalmi folyamatok pozitív visszacsatolása?
Az ember pszichológiája rendkívül összetett rendszer, a személy viselkedését rendkívül nehéz egyedi meghatározó okokra visszavezetni. Ennek legfőbb oka az emberi agy rendkívüli komplexitása és plaszticitása.
Az emberi agy a földi bioszféra legfejlettebb irányító rendszere, de a meghatározó működési mechanizmusai ősi evolúciós eredetre vezethető vissza. Az emberi pszichológiát létrehozó rendszer, az agy, evolúciós fejlődés eredménye.
A plaszticitásssal rendelkező agy környezethez történő kezdeti alkalmazkodásának meghatározó folyamata az imprinting, a kezdeti bevésődés funkciója. Az imprinting agyi mechanizmusa alapvetően meghatározza bizonyos típusú állatok viselkedését, az adott plasztikus agynak a környezethez történő gyors alkalmazkodását.
Az ember plasztikus aggyal rendelkezik, a kezdeti bevésődés mechanizmusát azonban mégsem tartjuk az emberi viselkedés meghatározó folyamatának. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberi viselkedés tartósan képes rugalmasan alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. A kezdeti bevésődés ennek az akadálya lenne.
Az emberi agy plaszticitásának azonban határozott korlátozó folyamatai is vannak, amelyek összekapcsolhatók az imprinting funkciójával.
Tudjuk például, hogy a még kialakuló emberi agy a születés utáni időszakban jelentős mértékű szinapszis vesztésen megy keresztül. Ennek a folyamatnak az oka és a következménye is az imprinting, a kezdeti bevésődésnek a környezethez történő gyors alkalmazkodási mechanizmusa az ember esetében is. Habár ez a visszametszés általában a plasztikus agy korai stádiumára jellemző, a határozottan plasztikus emberi agynak az élet későbbi szakaszában is a még nem kiformálódott plaszticitás kezdeti továbbfejlődésének a meghatározó kiinduló folyamata lehet az imprinting.
Valószínűleg az imprinting meghatározó mechanizmusának jellemző működésére vezethető vissza a backfire effect is. A backfire effect akkor jelentkezik, amikor egy bizonyítékokon alapuló korrekciót mutatnak be az egyénnek, aki azt jelenti, hogy még inkább hisz abban a tévhitben, amelyet a korrekció korrigálni kíván. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7462781/ A backfire effect jelensége összekapcsolható az imprinting meghatározó funkciójával, a komplex, plasztikus emberi agy meglevő plaszticitását az imprinting által rögzítő mechanizmusával.
Számos más emberi viselkedési jelenségnek is az imprinting lehet a pszichológiai háttere. És az imprinting lehet az emergent társadalmi viselkedés pozitív visszacsatolási mechanizmusa is, aminek az egyik, de alapvető jelentőségű példája a társadalomnak a két vezetői modell felé történő tendálása.
A plaszticitással rendelkező agynak az imprinting által kialakuló formáját a családban, a baráti közösségben, az iskola és a munkahely működésében, a komplex társadalomban aktuálisan érvényben lévő meme struktúra határozza meg. Az imprinting nyilvánvaló módon pozitív visszacsatolásként működő folyamatot hoz létre az egyed viselkedése és a társadalom meme struktúrája között.
Az imprinting által a társadalomban eredményesen (de - a természetes evolúcióra jellemző módon - nem feltétlenül optimálisan) működő meme-ek a pozitív visszacsatolás által képesek dominánssá válni, kiszorítják a kisebb populációban létező versengő meme-eket, nehezítik, esetleg kizárják az eltérő meme-ek terjedését. Az imprinting funkciója végeredményben a meme-ek szigetszerű domain-jeit hozza létre a teljes emberi populációban.
A társadalom működésének meghatározó meme struktúrája a társadalom irányításának a módja. A két társadalom irányítási modell - a tekintélyuralomra épülő, és a demokratikus - alapvetően eltérő, de egyaránt működőképes, fenntartható társadalmi szerveződést hoz létre. Mindkettőnek megvan a maga sajátos előnye és hátránya, amelynek hatására társadalmi átrendeződések indulhatnak el, azonban figyelemre méltó módon nehéz és hosszú társadalmi folyamat a két pólus közötti váltás.
Ennek a pozitív visszacsatolást hordozó társadalmi merevségnek az eredete, a legfőbb oka és fenntartója az agy imprinting folyamata lehet. A társadalmi rendszer és a szocializációs imprinting egymás meghatározója.
Ezzel az összefüggéssel magyarázható az is, amikor egy adott meme struktúrában szocializálódott személy eltérő társadalomba kerülve csak nagy nehézségek árán tud beilleszkedni, és a viselkedése, szándékai idegenek maradnak a másik közösségben.
Habár az imprinting segíti az eredendő alkalmazkodást, ha a társadalomba szerveződött faj esetén nagyobb populáción hoz létre meme domain-eket, az csökkenti a változatosságot, és akadályává válik a változatosságot igénylő evolúció működésének.
(Ezt a hátrányos folyamatot erősíti az utóbbi időben kifejezetten hatékonnyá váló szociális kommunikáció üzleti érdekeket kiszolgáló emergent jellemzője, a vélemény buborékok kialakulása, működése és jelentős befolyásoló hatása is. A vélemény buborékok az imprinting által létrejött meme struktúrák szintén pozitív visszacsatolással járó megerősítői.)
Az imprinting a plasztikus agy ősi, alapvető és megkerülhetetlen folyamata. Az intelligens egyedekből felépülő társadalom azonban tudatosan törekedhet a káros meme-ek imprinting általi dominanciájának elkerülésére. A káros meme-ek definíciószerű meghatározása azonban nem egyértelmű, gyakran egyéni, szubjektív, nem közös társadalmi érdekek kiszolgálója, ezért egyes meme-ek tudatos kiválasztása kockázatos és veszélyes is lehet a társadalomra.
Domináns meme-ek kialakulását azonban természetes társadalmi folyamatok is gátolhatják. A mai társadalmak elkerülhetetlen módon folytonosan keverednek. A mozgásban lévő személyek viszik magukkal az imprinting által is meghatározott, a kiinduló társadalomra jellemző meme-eket. Ez a folyamat a meme-ek keveredését, nem generikus meme-ek megjelenését, egymással ütköző meme-ek együttélését, szükségszerűen változatosságot, de szükségszerűen feszültséget is okoznak.
Az imprinting folyamata azonban nem specifikus a meme-ekkel szemben, univerzálisan bármely, a társadalomban jelenlévő meme-et képes dominánssá tenni. Ha az evolúciós változatosságot létrehozó egyéni szabadság társadalmi komplementere, a társadalmi tolerancia viselkedés jellegű meme-je az imprinting által dominánssá válna, a társadalom változatosságának evolúciós szükséglete a feszültségek csökkenése mellett is fenntartható lenne.
A társadalmi tolerancia meme-jenek imprintinget alkalmazó domináns jelenléte nem csupán a békés társadalom működését segíti elő, de az evolúciós alkalmazkodást segítő változatos, és egyúttal fenntartható társadalom gyakorlati eszköze is.
A működő toleranciával rendelkező társadalmak alkalmasak a hatékony evolúcióra. Az aktuálisan sikeres társadalmak a gyakorlatban a toleráns országok. És a tolerancia meme-jének dominanciája a társadalomban az imprinting által létrehozható.
Nincsenek megjegyzések