A csuklás talán az egyetlen olyan reflexként működő életfolyamatunk, amellyel nap mint nap találkozunk, és mégsem ismerjük az alapvető fun...
A csuklás talán az egyetlen olyan reflexként működő életfolyamatunk, amellyel nap mint nap találkozunk, és mégsem ismerjük az alapvető funkcióját. A csuklás magyarázatának keresése során általában a csuklás folyamatának a leírását találjuk, nem megválaszolva, vagy egyáltalán figyelmen kívül hagyva a csuklás valódi funkcióját.
A fiziológiai és orvosi leírásokban legtöbbször, mint hibás működés, betegségre utaló jelenség, esetleg, mint betegség jelenik meg a csuklás. A csuklás azonban alapvető, és ősi reflexünk. Már a megszületésünk előtt is csuklunk, és a csuklás nagyon sok állatfajnál is megfigyelhető jelenség. Ez arra utal, hogy a csuklásnak fontos biológiai, fiziológiai szerepe van. A csuklásnak az életfenntartáshoz szükséges hasznos funkciója kell, hogy legyen, azaz a csuklás nem csupán működési rendellenesség, betegség, vagy valamilyen betegség kísérő jelensége.
Mi lehet a csuklásnak az evolúció által kialakított és fenntartott szerepe, funkciója az életfolyamatokban?
A csuklás folyamatának leírása szerint a csuklás alapvetően a rekeszizom reflexszerű, görcsös összehúzódása, amely a tüdőre és a légutakra hatva a levegő hirtelen beáramlását okozza, ami a hang képző szervekben kialakítja a jellegzetes hangot. A csuklás feltétele tehát a rekeszizom jelenléte, a tüdő kialakulása. A csuklás tehát a tüdővel rendelkező állatfajokra jellemző reflex, amely, mint fiziológiai funkció a tüdő és a rekeszizom evolúciós megjelenése által jöhetett létre.
A csuklást gyakran előidéző okok többsége azonban elsősorban nem a légzés folyamatával kapcsolatos, hanem valamilyen módon az evés folyamathoz kötődik (ha eltekintünk az egyértelműen rendellenességhez, betegséghez kapcsolódó okoktól). Tehát a csuklás evolúciós funkciója valamilyen módon a táplálkozás folyamatával lehet kapcsolatban, az evés fiziológiai folyamatát segíti. Az evés normális folyamatának azonban a csuklás nem része, hiszen csak időnként jelentkezik a csuklási reflex. A csuklás reflexe tehát az étkezéssel kapcsolatos folyamat valamilyen rendellenességével, illetve az evés folyamatának a helyreállításával kell, hogy kapcsolatban legyen.
A csuklás a táplálkozás során, vagy valamilyen más okból elzáródott vagy eltömődött, a szájtól a gyomorig tartó útvonal, a nyelőcső vészhelyzeti, vagy biztonsági megnyitását vagy nyitva tartását szolgáló evolúciós funkció, a táplálkozási útvonal szabaddá tételét szolgáló reflex.
A nyelőcsőbe került anyag, általában a táplálék mozgását, a gyomorba jutását normális esetben a nyelési reflex funkciója látja el. A nyelés azonban nem minden esetben tudja sikeresen mozgatni a nyelőcsőben lévő anyagot. Előfordulhat, hogy a táplálék, vagy bármilyen más anyag valamilyen ok miatt a nyelőcsőben megáll, megszorul, és elzárja azt, amit a nyelési reflex, a nyelés folyamata nem képes felszabadítani.
Ezt a helyzetet nem csak kóros állapot okozhatja, teljesen természetes okai is lehetnek a zavarnak, mint például a táplálékban lévő, és aztán a nyelőcsőbe beszorult légbuborék is egyszerűen és természetes módon megakadályozhatja a sikeres nyelési folyamatot. Esetleg egy arra alkalmas táplálék is a nyelőcső felszínéhez tapadhat, eltömítve azt.
Az elzáródott nyelőcső azonban vészhelyzeti állapot, nem csak azért, mert ebben az esetben nem jut el az anyag a gyomorba, hanem az elzáródás miatt akár a tüdőbe is kerülhet az akadály miatt megállt és feltorlódott anyag. Az élő szervezetnek rendelkeznie kell egy olyan, evolúció által kialakult funkcióval, fiziológiai folyamattal, amely az elzáródás esetén megnyitja, és szabaddá teszi a szájtól a gyomorig tartó utat. Ezt a funkciót látja el a csuklás reflexe.
A szájból egyszerűen kiköphetjük a táplálékot, a gyomor tartalmát pedig vészhelyzet esetén a hányás segít kiüríteni. A csuklás a nyelőcsövet tartja szabadon.
A légzésnek is van hasonló vészhelyzeti reflexe, ami a légutak elakadását és nyitva tartását szolgálja, ez a köhögés. A csuklás ugyan a légzéssel kapcsolatos fiziológiai rendszereket használja, de nem a légzést szolgáló folyamat. Az étkezési út vészhelyzeti nyitva tartásának a reflexe a csuklás, amely különösen erős, a gyomor irányába ható erőhatást képes kifejteni az elzáródás esetén a nyelőcsőben az eltömődést okozó anyagra.
Ebből viszont az is következik, hogy lennie kell egy olyan idegnek, ami specifikusan jelzi az agy számára, hogy a nyelőcső elzáródott, vagy hogy a nyelés folyamata nem sikeres, és anyag áll a nyelőcsőben, amit a nyelés nem képes mozgatni.
A csuklás azonban kóros állapotként is jelentkezhet, amikor a csuklást kiváltó valódi állapot nem áll fenn. A kóros csuklást a csuklás folyamatát előidéző idegrendszeri útvonal bármilyen nem rendeltetésszerű működése, vagy annak a kóros állapota, illetve külső befolyása is okozhatja. Gyermekkorban gyakran jelentkezik valódi ok nélküli csuklás, amit valószínűleg a még fejlődésben lévő központi idegrendszer természetes formálódása okozhat. Számos más, kóros, nem természetes okokra visszavezethető csuklás is megfigyelhető, amit a szakirodalom részletesen tárgyal, különböző kóros állapotot vagy külső, idegen okot felsorolva.
A csuklás azonban alapvetően evolúciós szükséglet által létrejött folyamat, olyan fiziológiai reflex, amelynek a természetes funkciója a táplálkozási útvonalnak a vészhelyzeti nyitva tartását szolgálja, és amelyet számos nem normális állapot és ok is előidézhet.
Nincsenek megjegyzések