Miért létezik a szeretet? Mire jó a szeretet? És egyáltalán, mi a szeretet? Mi ez az érzés? Hozzánk, az emberhez tartozónak gondoljuk, de...
Miért létezik a szeretet? Mire jó a szeretet? És egyáltalán, mi a szeretet? Mi ez az érzés?
Hozzánk, az emberhez tartozónak gondoljuk, de sok állatfaj egyedeinek viselkedésében is látni véljük a szeretetre utaló jeleket.
A szeretetet nehéz pontos definícióval meghatározni, leginkább csak körülírni szoktuk a szeretet fogalmát. Olyan, mintha a szeretet sokféleképpen megnyilvánulhatna, mintha sokféle szeretet létezne.
Bizonyos módon szeretem az élettársamat, bizonyos módon szeretem a gyermekeimet, bizonyos módon szeretem a barátaimat. Szeretetet érzek feléjük. A szeretet egy olyan érzésnek tűnik, amelyhez leginkább segítő, önzetlen viselkedés társul, amely a szaporodást és a létfenntartást szolgálja.
De bizonyos módon szeretem a kedvenc ételeim is. Ez a szeretet azonban mégsem ugyanaz, mint az előző. Ez az érzés nem önzetlen. Azért szeretek bizonyos ételeket, mert jó ízűnek érzem, és azért jóízű, mert a létfenntartásomat segítő táplálék, amely az evolúció által vált jó ízűvé. Ez az érzet azonban számomra okoz közvetlenül hasznot, és ehhez az érzéshez gyakran önző viselkedés is társul.
A szeretet, ahogy általában gondolunk rá, azonban nem lehet önző, és egy tárgy iránt érzett önzetlen viselkedés nem is értelmezhető. A szeretet szerepének valódi értelme csak egy élőlény felé irányuló érzelem és az ezzel kapcsolatos viselkedés lehet.
Azonban egy személy felé irányuló, a szeretet érzésének tulajdonított viselkedésnek is lehet önző formája. Ilyen például, amikor a személyes szeretet a szerelem formájában nyilvánul meg. Ha szerelmes vagyok valakibe, akkor azt a személyt általában úgy szeretem, hogy azt kívánom, hogy csak az enyém legyen. Az ilyen típusú szeretetnek tulajdonított érzés természetesen önző, az evolúció által kialakult ösztön, amely a személyes fajfenntartást szolgálja.
De szeretetnek látszik az a viselkedés is, amikor egy rászoruló ember segítséget kap egy másik embertől. Pedig egy idegen irányába még csak nem is feltétlenül alakul ki a szeretet érzése sem, és semmiféle viszonzást sem várunk el általában. A segítséget kapó személy ismeretlen, idegen maradhat. Segítek egy idegen személyt, önzetlenül teszem, pedig választhatnék más viselkedési formát is. Szeretetből segítünk idegeneknek? Miért ne mondhatnánk? Pedig lehet, hogy nem is jár a szeretet tudatosult érzésével. Lehet, hogy egyszerűen csak örömet okoz számomra a segítő cselekedet.
Mi tehát a szeretet? Egy alapvető, nagyra értékelt, mégis nehezen meghatározható érzés. A szeretet érzete - úgy tűnik - az evolúcióval kialakult egyfajta ösztönös késztetés, motiváció a faj és létfenntartást szolgáló önzetlen viselkedési formára. A szeretet olyan evolúciós késztetés az önfeláldozó viselkedésre, amelynek az öröm evolúció által kifejlődött biológiai mechanizmusa az eszköze az önfeláldozó jellegű viselkedés motivációjára.
Számos állatfaj képes önfeláldozó módon viselkedni. Lehetséges, hogy az önfeláldozó viselkedést a fejlett aggyal rendelkező állatoknál is az öröm érzete motiválja, az ember esetében azonban bizonyosan így van.
Mikor szeretek tehát valakit? Akkor, ha olyan, a másik élőlényt segítő, támogató cselekedetre vagyok képes, ami számomra hátrányt okoz, és ezt a számomra előnytelen viselkedést boldogan, örömmel tudom megtenni.
Az ember képes a szeretetre, de nem csak ezért különleges élőlény. Az ember cselekedeteit, viselkedését bármely más földi élőlénynél jobban meghatározza az öntudata. Az öntudat az emberi szeretetre is képes hatni, és ez által az emberi szeretet képes az öntudat által befolyásolt formában is létezni.
Az emberi szeretet fogalmát úgy szükséges definiálni, hogy az öntudat is része lehessen a meghatározásnak. Az ember esetében a szeretet nem csupán csak ösztönös viselkedés lehet, nem csupán az öröm érzete által kiváltott akaratlan késztetés egy bizonyos viselkedésre. Az emberi szeretet esetén az adott személy tudatosan is képes lehet választani a szeretetet megvalósító cselekedetet. Az emberre vonatkoztatható szeretet meghatározásának szükségszerű eleme az öntudat szerepe.
Ennek megfelelően az emberi szeretet a működése szerint olyan, a tudatban is megjelenni képes agyi tevékenység, amely képes az evolúció által kifejlődött örömet okozó rendszert stimulálni a más élőlények támogatását szolgáló önfeláldozó viselkedés által. A folyamat kétirányú, fordítva is működhet, az öröm érzete is képes motiválni az önfeláldozó viselkedést.
Az emberi szeretet a tudat számára is jelen lévő önfeláldozó viselkedés. A szeretet azonban nem egyetemleges emberi képesség. Nem minden ember, és nem is egyforma módon képes az önfeláldozó viselkedés által stimulálni az öröm érzetet keltő idegrendszeri folyamatokat. Nem mindenki, és nem egyformán képes a szeretetre.
A szeretet evolúciós szerepe a fejlett aggyal rendelkező egyedekből felépülő csoportok tagjai közötti kooperáció támogatása.
Kooperáció azonban nem csupán önfeláldozó viselkedés útján valósulhat meg. Az emberre jellemző az egyéni érdekből végzett szándékos kooperációs viselkedés is. A saját érdek érvényesülése is természetesen kiválthatja az örömérzetet. A szeretet folyamata működhet öncélból is. A szeretet funkciója azonban nem ez, hanem az önzetlen viselkedés motiválása.
Az öncélra irányuló kooperációs viselkedésnek erősen korlátozó határokat szab a saját érdek kielégítésének a szükséglete. Az emberi viselkedést mélyen befolyásolja az öntudatlan ösztön is. Az öntudat a szeretet képességével együtt azonban képes bizonyos, az adott személyre jellemző mértékű szabadságot biztosítani ezen korlátok felett, és kiterjeszteni a kooperációs viselkedést.
A szeretet emberi képessége potenciálisan alkalmas a kooperációt korlátlanul kiterjeszteni, felszabadítva a viselkedést az ösztönös korlátai alól, ahogy az egyéni érdek érvényesülésének kényszere alól is. A szeretet képessége az öntudatot alkalmazó önfeláldozó viselkedés által az együttműködő egyedekből álló csoportok számára minőségileg új típusú kooperációt tesz lehetővé.
A szeretet képessége mellett az öntudattal rendelkező intelligens egyedekből felépült emberi társadalom potenciálisan képes az exponenciális fejlődést lehetővé tévő intelligens evolúcióra, a biológiai evolúciónál, a környezethez a gének által meghatározott tulajdonságok általi alkalmazkodásnál hatékonyabb evolúciós mechanizmusra. Az intelligens evolúció a szeretet irányítása alatt pedig az öntudattal rendelkező egyedekből álló társadalom optimális, a képességek kihasználását leginkább lehetővé tévő kooperációs állapotát hozza létre.
Érdekes módon, az embernek az istenről alkotott egyik elképzelése, a Biblia is fontos szerepet tulajdonít a szeretetnek, hiszen azt állítja, hogy az isten szeretet, majd hasonlatokkal, körülírással, az általános emberi gondolkodástól gyakran eltérő, meglepő példákon keresztül meg is próbálja határozni mi valójában a szeretet. A keresztény vallásban az isten a szeretet megnyilvánulása. Miért gondolja az ember, hogy a felsőbbrendűt bele kell vonni, bele lehet vonni ebbe az evolúciós viselkedési formába?
A szeretet az alkalmazott definíciója szerint az önfeláldozó viselkedés motivációja. A mindenható önfeláldozó viselkedése eleve nehezen értelmezhető. Ha isten rendelkezik mindenek felett, és képes mindenre, hogyan viselkedhet önfeláldozó módon? Például úgy, hogy bizonyos értelemben lemond a hatalmáról. Ha a Bibliát vesszük alapul, isten is képes áldozatot hozni. Az isten által hozott áldozatnak azonban még így is megkérdőjelezhető az önfeláldozó jellege. Nem igazán veszít isten az áldozattal. De talán az isteni szeretetnek nem is az isten önfeláldozó viselkedése a lényege.
Mi akkor az istennek tulajdonított szeretet jelentősége? Milyen következtetés vonható le a szeretet lényegű istennel kapcsolatban a szeretetről?
Az isten szeretettel való azonosítása az öntudat által meghatározott szeretet útján kerülhetett bele az emberi gondolkodásba. A saját szándékból végrehajtott kooperációt szolgáló önfeláldozó cselekedet a lehetséges legmagasabb szintű szeretet. Ezt a szeretetet demonstrálja isten a kereszténység törvényeiben is.
Az elképzelt isten, mint a szeretet megszemélyesítője példát mutathat számunkra, pedagógiai módszert használ az öntudattal rendelkező egyedekből felépülő társadalom számára, tanít az elérendő kooperáció módjára. Ha az emberi társadalom eléri a szeretetnek azt a szintjét, amit az istennek tulajdonított szabályok demonstrálnak, a társadalom a kooperáció egy új fejlettségi fázisába érhet. Ez az a fázis, ami talán szükséges, ami talán alkalmassá teszi az embert (egy fejlettebb intelligencia iránymutatását követve?), hogy felvételt nyerjen a galaktikus társadalmak közösségébe.
Talán ez a szeretet valódi hatalma.
Boldog újra-születés napot, Jézus.
Ember {button_primary} Erkölcs {button_primary} Evolúció {button_primary} Isten {button_primary} Öntudat {button_primary} Társadalom {button_primary}
Nincsenek megjegyzések