Az élő rendszerek környezethez történő alkalmazkodásának módja és eszköze az evolúció . Az evolúció alapú alkalmazkodás három funkció együt...
Az élő rendszerek környezethez történő alkalmazkodásának módja és eszköze az evolúció. Az evolúció alapú alkalmazkodás három funkció együttműködésének az eredménye. Ezek a funkciók a mutáció, a reprodukció, és a szelekció. Az evolúció működése során az egyed szaporodása közben változások történnek a leszármazottak tulajdonságaiban, amelyek módosítják az új egyed szaporodási képességét a környezetben. Ezt a folyamatot hívjuk evolúciónak. Az evolúció lehetővé teszi az élő rendszerek számára a változó környezethez történő alkalmazkodást.
A Földön kialakult élet evolúciós mechanizmusának, mint folyamatnak jellemző következménye a komplexitás növekedése, amit fejlődésnek nevezhetünk. A fejlődésre képes evolúció feltétele, hogy az evolúciós rendszer tervrajzot (template) alkalmazzon a reprodukció folyamatában. Az élő rendszerek működésének nem szigorú feltétele a template használata, azonban az evolúciós rendszerekben a template alkalmazása szükségszerűen fejlődést eredményez. Az evolúciós folyamatban a template alkalmazásának a következménye a komplexitás növekedése.
A Földön működő biológiai evolúció mutációs folyamata molekuláris szinten, egymáshoz kapcsolt kémiai reakciók során zajlik. A kémiai reakciók eredendő jellege a statisztikus véletlenszerűség, a biológia evolúció változatosságot létre hozó funkciója ezen a véletlenszerűségen alapszik. A mutáció véletlenszerű jellege a kémiai katalizátorok alkalmazása esetén, és a hosszabb idegen örökítőanyag-szegmensek beépülése esetén is érvényes.
A véletlen jellegű mutáció az előrelátás nélküli (vak) evolúció alkalmazkodó képességének a rugalmasságát biztosítja a változó környezetben. Amikor az evolúció az egyed tulajdonságainak változását a tulajdonságokat meghatározó template (örökítő anyag) véletlen jellegű módosulásával éri el, az evolúció ezen módját természetes evolúciónak nevezhetjük.
Az evolúció, a környezethez történő alkalmazkodás folyamata nem csak biológiai rendszereken figyelhető meg. A mutáció, reprodukció és szelekció funkciói működnek, azaz evolúciós folyamat zajlik például a társadalomnak és technológiának a működése és fejlődése során is. A társadalom élő rendszerként viselkedik, meme jellegű template-et, a társadalom szokásrendszerét alkalmazza örökítő médiumnak. A technológiai fejlődés is evolúció alapú, azonban az örökítőanyag még absztraktabb jellegű, a felhalmozott ismeretben nyilvánul meg.
Az evolúció alapú rendszerek fejlődésének jellegét a mutációk létrejöttének módja határozza meg. Ha az evolúció természetes jellegű, azaz a mutációk létrejöttét véletlenszerűséget alkalmazó folyamatok hozzák létre, az evolúció alapvetően időben lineáris fejlődést eredményez. A lineáris jellegű fejlődés sebessége időnként változhat a mutációt okozó hatások változásával, a lineáris evolúciós fejlődés akár meredek (ugrás szerű) is lehet (amikor a bioszféra, az élő szervezetekből álló rendszer létrejött egyensúlyi állapota valamilyen hatás miatt felbomlik), azonban a természetes evolúciós rendszerek fejlődésének időbeli linearitása a véletlen alapú mutációs mechanizmus miatt jellemző módon fennmarad.
Léteznek azonban olyan evolúciós rendszerek, ahol valamilyen szinten az evolúciós folyamat mutációt okozó hatásában nem csupán a véletlenszerű változások, hanem az irányított módon történő mesterséges tervezettség játszik szerepet. Az ilyen evolúciós rendszerekben valamilyen módon intelligens komponens van jelen, ezért az ilyen evolúciós rendszereket nevezhetjük intelligens evolúciós rendszernek.
Az emberi társadalom és az ember által létrehozott technológia evolúciós fejlődése intelligens jellegű, a reprodukció során a mutációk kialakulásának folyamata nem csupán véletlenszerű változások alapján zajlik. Ezek a rendszerek továbbra is evolúciós rendszerek, az evolúció három jellemző komponense jelen van ezeknek a rendszereknek a működéseben is.
Ezekben az evolúciós rendszerekben az intelligens komponens az ember, ezeket az evolúciós rendszereket az ember jelenléte meghatározó módon befolyásolja. Ezekben a rendszerekben a mutációt létre hozó folyamatot legalább részben a problémamegoldó ember tervezettséget eredményező intelligenciája hozza létre.
Ezekben a rendszerekben a szelekciót továbbra is a környezethez történő alkalmazkodás, azaz a mutáción átesett rendszer környezetben történő működésének alkalmassága határozza meg. Ez érvényes még akkor is, ha az adott környezet már nem feltétlenül természeti környezet, hanem többé-kevésbé mesterségesen létrehozott környezet.
Az intelligens evolúció során az evolúció fejlődésének jellegét a mutációt létre hozó komponens tudása határozza meg. A tudás alkalmazása az evolúció mutációs folyamatában alapvető jellemzőben különbözik a természetes evolúció véletlenszerű mutációs folyamatától. A tudás ismereten alapszik, ami felhalmozható.
Ahogy az evolúciós folyamatban résztvevő intelligens komponens tudása a felhalmozott ismeretek által növekszik, a mutációkat létrehozó folyamat sebessége és hatékonysága is nő, amely az evolúció sebességének a növekedését, azaz az evolúció gyorsulását eredményezi, amely a komplexitás, a fejlődés exponenciális növekedését hozza létre. Az exponenciális jellegű fejlődés sebessége időnként változhat a mutációkat okozó hatások változásával, az exponenciális evolúciós fejlődés akár lassú is lehet, azonban az intelligens evolúciós rendszerek fejlődésének időbeli exponencialitása a felhalmozható tudás alapú mutációs mechanizmus miatt jellemző módon fennmarad.
Az intelligens evolúcióra az exponenciális fejlődés a jellemző. A társadalom és a technológia intelligens evolúcióval alkalmazkodik a környezethez, a fejlődésében, a komplexitásának növekedésében felismerhető az exponenciális jelleg.
Az intelligens élő rendszer a véletlenszerű mutáción alapuló (biológiai) evolúciót folyamatosan hátra hagyva a felhalmozott tudáson alapuló tervezett mutációra épülő intelligens evolúció folyamata szerint fejlődik, létrehozva az evolúció új minőségi szintjeit.
Az intelligens evolúció irányulhat a mesterséges környezetben való létezés felé is. A mesterséges környezet jellemzője, hogy a működést biztosító alapvető törvények nem feltétlenül a természetes környezet szigorúan rögzített törvényei, hanem a környezet működését meghatározó törvényeket az intelligens komponens maga alkotja meg.
Az intelligens evolúció hatékonyan képes alkalmazkodni a környezethez, de addig, amíg a természetes környezet merev működési szabályai között zajlik, addig az exponenciális fejlődés jelentős kockázatokkal jár, amely a bioszféra összeomlását is eredményezheti. Az intelligens evolúció exponenciális növekedésből származó kockázata mindaddig fennáll, amíg a fejlődés a merev törvények szerint működő természeti környezetben (is) zajlik. Ha az evolúció már nem a természeti környezetben zajlik, ha a szelekciót már nem a természetes környezeti hatások eredményezik, hanem mesterséges környezetben, módosítható környezeti szabályok között zajlik, akkor az intelligens evolúció átalakulhat az intelligens tervezettség állapotába.
Az intelligens evolúció átmenetet képez az intelligens tervezettség felé, amelyre az jellemző, hogy az evolúció folyamata nem csupán alkalmazkodik a környezethez, hanem a fejlődés, a komplexitás növekedése érdekében módosítja, vagy akár alapvetően meghatározza a környezet működésének a szabályait is.
Hipotézisként felmerülhet, hogy az evolúció intelligens tervezettség alapú fázisa lehet akár az életet kedvelő univerzum rejtélyes létrejöttének egyik triviálisan nem kizárható megoldása is.
Evolúció {button_primary} Intelligencia {button_primary}
Intelligent evolution - an exponential progression of the evolution of life
Nincsenek megjegyzések