Page Nav

HIDE
FALSE
TRUE

Pages

Classic Header

{fbt_classic_header}
header

Az istenhit racionalitása

 A tudomány az emberiség számára végzett szolgálatában, a valóság felismerésének feladata során még mindig adós isten létezésének, vagy nem...


 A tudomány az emberiség számára végzett szolgálatában, a valóság felismerésének feladata során még mindig adós isten létezésének, vagy nem létezésének igazolásával. A tudomány számos kifogással rendelkezik erre a hiányosságra. Többek között például azzal, hogy a tudományos megismerésnek nem területe a természetfeletti vizsgálata, vagy, hogy a tudományos megismerés nem alkalmas módszer cáfolhatatlan igazságok kimondására, így például isten létezésének kijelentésére sem. 

Az elméleti kifogások mellett a tudományos ismereteink növekedése a gyakorlatban is hatékonyan szűkíti isten létezésének lehetséges területeit. A tudomány isten még lehetséges létezésének céljait helyettesíti a természet felismert törvényeivel, eredményesen. 

Isten, ha létezik, valószínűleg csak önmaga képes kétségtelenül igazolnia saját létezését. Mindaddig pedig, amíg ez bekövetkezik, az ember számára isten valósága megmarad tudományosan nem igazolható vagy cáfolható állításnak, azaz hitnek. 

Számos tudós jól felepitett elméletekkel képes megmagyarázni a szubjektív, isten nélküli istenhit pszichológiai alapjait, és az istenhit társadalmi instrumentumát, a vallás isten lététől is független létezését. A vallásnak megvan a saját, jól funkcionáló szerepe az emberi társadalomban. A vallás az istenhit pszichológiájára épülve az ember számára biztosít eszközt az emberi társadalom kezelésére és formálására. A valláson keresztül isten akkor is képes hatni az emberre, és az egész emberiségre, ha ő maga nem is létezik. 

Isten lehetséges szerepe egyre szűkül a tudományos ismereteink bővülésével. A  természeti és társadalmi törvények fejlődése látszólag szükségtelenné teszi isten  létezésének szükségességét. Ma már a vallás szerepe nélkül is működtethető a társadalom, és a tudományos megismerés elvetendő akadálya a létező isten szerepének feltételezése. 

Isten létezésének hite látszólag irracionálissá vált. Az, aki isten létezésében hisz, látszólag nem gondolkodik istenről racionális módon. Az istenhit irracionalitása azonban nem a helyes logika. Valójában az istenhit a racionális gondolkodás alapja. Hogyan? 

Azt el kell fogadnunk, hogy a tudományos megismerés eszközeivel isten létezése nem igazolható. Ha azonban nem tudjuk igazolni isten létezését, akkor az is lehetséges, hogy létezik isten, és az is lehet, hogy nem. Egy ilyen helyzetben helytelen, nem objektív tudományos megközelítés kizárni az egyik nem kizárható lehetőséget a tudományos megismerés útjából, bármennyire is valószínűtlen az. Kizárni egy tudományosan nem kizárható lehetőséget, mint lehetséges megoldást a tudományos megismerés útjából a jelenlegi tudományos ismereteink abszolutizálását jelenti, ami ellentmond az objektív, elfogulatlan tudományos megismerés elvének. 

Ebben helyzetben viszont az isten létezésének hite valójában a racionálisabb tudományos megközelítése a valóság vizsgálatának, hiszen kizárhatatlan  lehetőség számára tart fenn lehetséges utat a valóság tudomány általi megismeréséhez. 

Ha a tudós kizárja isten létezését a valóság megismerése során végzett munkájában, akkor azzal nem nyer semmit, ha isten nem létezik, hiszen eleve úgy gondolkodott, azonban ezzel elveszti a valóság felismerésének a lehetőséget, ha a kizárhatatlan isten mégis a valóság része. 

Ha a tudós nem zárja ki isten létezését, és a feltételezett megoldásai között isten létezése is szerepel, és dogmák nélkül keresi isten helyét a világ működéseben, a valóság keresése során akkor is képes közelebb kerülni a valóság felismeréséhez, ha isten valójában nem létezik, és akkor is, ha isten létezése a valóság. 

Isten létezésének tagadása megfoszt a tudományos megismerés egy lehetséges lehetőségétől. Ahogy a vallás dogmatikus istenhite akadálya volt a valóság megismerésének, úgy az isten létezésének axiomatikus tagadása, vagy akár csak a figyelmen kívül hagyása is lehet az. 

Az istenhit valójában a racionális tudományos nézet, a nem dogmatikus istenhit pedig a tudományos megismerés logikus útja. 

Isten {button_primary} Tudomány {button_primary} 

The rationality of belief in God

Nincsenek megjegyzések