Vannak olyan fertőző betegségek amelyeknek a kórokozói annak ellenére képesek hosszú időn keresztül (áldozatokkal is járó) kitöréseket prod...
Vannak olyan fertőző betegségek amelyeknek a kórokozói annak ellenére képesek hosszú időn keresztül (áldozatokkal is járó) kitöréseket produkálni a populációban, hogy a biológiai szervezet immunrendszere - a kórokozóval találkozva, vagy mesterséges immunizáció által - hosszabb rövidebb időre védettséget alakít ki a kórokozóval szemben. Ezekre a fertőző betegségekre jellemző, hogy a fertőzésen áteső személy többé kevésbé, de folyamatosan fertőzőképes marad, amíg a szervezetének az immunrendszere teljesen le nem győzi a kórokozót. Ebben az esetben a kórokozó - a mutációs rátájától, és az immunizáció mértékétől is függetlenül - képes hosszú időn keresztül (esetleg folyamatosan) jelen maradni a populációban. Ilyen jellegű fertőző betegséget okoz például a COVID-19 kórokozója is. Az ilyen típusú kórokozók által kialakuló járványok ésszerű kezelésének módjára vonatkozik a következő gondolat.
Definíciók
Immunválasz: a szervezet biológiai védekező reakciója, amely leküzdi a kórokozót
Lassú immun-válaszú fertőző betegség: olyan fertőző betegség, amelynél a kórokozónak a szervezet immunrendszere általi legyőzéséig a fertőzött személy fertőzőképes marad.
Passzív védekezés: a kórokozó társadalomban történő terjedésének lassítása primitív módszerekkel (maszk, távolságtartás, karantén). A passzív védekezés a kórokozó terjedésének csökkentését szolgálja.
Aktív védekezés: az emberi szervezet biológiai felkészítése a kórokozóval történő találkozásra (immunizálás). Az aktív védekezés alkalmatlan, és nem is célja a lassú immun-válaszú kórokozó terjedésének a megszüntetése. Ebben az esetben az aktív védekezés célja a fertőzött állapot súlyosságának és idejének csökkentése.
Nyájimmunitás: aktív társadalmi tevékenység, amely során a populációnak elegendő része immunvédelmet szerez a kórokozóval szemben ahhoz, hogy a járvány exponenciálisan növekvő szakasza megszűnjön. A lassú immun-válaszú kórokozó által okozott járványok esetén a nyájimmunitás elérése nem jár a kórokozó kihalásával.
Terjedési ráta: a kórokozót hordozó személy hány másik személynek adja át a kórokozót a kórokozó hordozása közben.
Természetes terjedési ráta: a társadalom normális életvitele során kialakuló terjedési ráta
Javaslat a lassú immun-válaszú kórokozó által okozott pandémia esetén történő védekezési eljárásra
A. Ha a kórokozó természetes terjedési rátája kisebb mint egy, a kórokozó terjedése magától megszűnik a populációban. Ebben az esetben az egészségügyi rendszer kapacitása, és gazdasági megfontolások szerinti mértékű passzív védekezés elegendő a pandémia társadalmi szintű kezelésére.
B. Ha a kórokozó természetes terjedési rátája nagyobb mint egy, akkor társadalmilag ésszerűtlen (túl nagy társadalmi stresszel jár) passzív védekezéssel megszüntetni a járványt. Ebben az esetben a társadalom nyájimmunitásának a mielőbbi elérése az alkalmas lehetőség a pandémia kezelésére.
A társadalmi nyájimmunitás elérésének optimális módja:
1. Mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre aktív védekezési eszköz, passzív védekezés megfelelő szintű alkalmazásával szükséges a terjedési rátát egy alá csökkenteni.2. A lehető leggyorsabban, a megfelelő erőforrások biztosításával ki kell dolgozni az aktív védekezés eszközét és módszereit.
3. Amikor rendelkezésre áll az aktív védekezés, társadalmi kampányt kell indítani az alkalmazásának elfogadására.
4. Az aktív védekezésben résztvevők számára a passzív védekezést önkéntessé kell tenni, és engedélyezni kell számukra a közösségi kontaktussal járó életvitelt a kórokozónak a társadalomban történő terjedésének a biztosítására, a populáció immunitási szintjének emelésére és fenntartására.
A javasolt módszer habár nem mentes az áldozatoktól, mégis a lehető legkisebb stresszel járó módon (optimálisan) teszi lehetővé a pandémiának a leküzdését a társadalom számára.
A felvázolt módszer a lassú immun-válaszú kórokozó, mint például a COVID-19 virus által okozott pandémia hatékony és a lehető leggyorsabb leküzdésére ad javaslatot.
A javasolt módszer a védettség hosszú ideig történő fenntartása miatt a járványt okozó kórokozó terjedését segíti, ez által látszólag a kórokozó mutációs rátájat gyorsítja, ami a védettségi szint csökkenésével járna populáción belül. Azonban a kórokozónak a mutációs rátája nem feltétlenül növekszik a kórokozó elterjedésével, mivel a mutációs ráta az egyedszámmal arányos, és a kórokozó a védettséggel rendelkező, a kórokozó szaporodását hatékonyan gátló immunrendszerrel rendelkező populációban terjed.
Ember {button_primary} Társadalom {button_primary}
Proposal for the management of epidemics caused by slow immune-response infectious diseases
Nincsenek megjegyzések