A világegyetemünk megdöbbentő módon az életre van hangolva. A természeti állandók értékei pontosan olyanok, hogy kedvezzenek az élet felt...
A világegyetemünk megdöbbentő módon az életre van hangolva. A természeti állandók értékei pontosan olyanok, hogy kedvezzenek az élet feltételeinek kialakulásához az univerzumban. Ha ezek a természeti állandók egy kicsit is eltérnének az aktuális értéküktől, az általunk ismert élethez szükséges feltételek bizonyosan nem jöttek volna létre, és az általunk ismert élet nem létezne.
Tudományos szempontból nézve az életre hangolt univerzum zavaró probléma. Hogyan jöhetett létre ez a speciális helyzet? Mivel az életre hangolt univerzum specifikus állapot, logikusnak tűnő gondolat, hogy valamilyen valós oka legyen a létezésének.
Az életre hangolt univerzum egyik lehetséges oka a puszta véletlen. Miért ne lehetne éppen ilyen a világegyetem? Lehetséges, hogy a véletlenek összejátszása miatt olyan világegyetem jött létre, amelyik az élet kialakulására alkalmas, és amelyben kialakult az élet, és az értelem, ami aztán feltette a miért kérdését, amelyre nem létezik konkrét okra visszavezethető válasz.
Ez egy lehetséges valósága a speciális világegyetemnek, azonban a tudományos megismerés számára ez a válasz csak a legutolsó megoldása lehet a valóság keresésének. Amíg a véletlen a megoldás, addig a tudományos gondolkodás nem nyugszik, és folyamatosan próbál más lehetőségeket keresni a véletlen kiküszöbölésére.
Az életre hangolt univerzumnak egy másik lehetséges oka, hogy tudatos tervezés útján jött létre. Ha egy értelem hozta létre az univerzumot, (miért ne lehetne így?), akkor ez az értelem minden bizonnyal olyan univerzum létrehozására törekedne (én bizonyosan így tennék, ha képes lennék világegyetemet létre hozni), amelyben más értelem, és ennek szükségszerű következményeként, az élet létezése lehetséges.
Természetesen ez is egy lehetséges megoldása az életre hangolt univerzum rejtélyének, azonban az okokat kereső tudomány nem nyugodhat bele ebbe a válaszba sem. Elsősorban nem is azért, mert a teremtő isten, az univerzum felett létező értelem kívül esik a tudományos módszerek által vizsgált valóságon, hanem azért, mert az életre hangolt univerzum létezésének egy olyan okot feltételez, amely nem zárja le az ok-okozati láncot, hiszen továbbra is feltehető a kérdés, hogy hogyan jött létre akkor isten, a teremtő, amely kérdés megválaszolására a tudománynak tovább kell keresnie az ok-okozati választ.
Az életre hangolt univerzumnak a mai tudomány által leginkább elfogadott hipotézise a multiverzum, a számtalan egymás mellett létező, de születésük során a paramétereikben, fizikai állandóikban eltérő univerzumok sokaságának létezése. Ha a multiverzum létező valóság, akkor természetes feltételezés, hogy a megszámlálhatatlanul sok létező univerzumok között lehet olyan, amelyben a természeti állandók kedveznek az élet feltételeinek, és amelyben élünk.
A legfőbb probléma a multiverzum fizikai valóságával az, hogy reménytelennek látszik, hogy valaha is ki fog lépni a tudományos hipotézis állapotából. Jelenleg nem látszik reális lehetőség arra, hogy az univerzumunkon kívül létező más univerzumokat valaha is a tudományos megismerés módszereivel lehetne vizsgálni.
A multiverzum egy válfaja, az evolúciós multiverzum megpróbál magyarázatot találni arra, hogy miért éppen az életre alkalmas univerzumok válhatnak dominánssá, és ez által természetes módon létezővé a multiverzumok sokaságában, azonban az evolúciós folyamat létezése és kialakulása ebben az esetben is tudományos módszerekkel igazolhatatlannak tűnik.
Itt áll most a tudomány, egy zavaróan zavaró helyzetben, amiből nem látszik a tudomány által igazolható kiút. A következőkben egy olyan spekulatív hipotézis kerül ismertetésre, amely a tudományos módszerekre épülő megismerés eszközeivel elvezethet az életre hangolt univerzum magyarázatához.
Hogyan keletkezhet egy speciális univerzum? A tudomány erre a kérdésre - a tudományos megismerés módszereinél maradva - csak azt az elméletileg lehetséges választ adhatja, hogy ez az adott univerzum egy, a lehetséges sok közül. A hagyományos multiverzum hipotézist azonban a nehezen igazolhatóság miatt el kell kerülni, ezért az egyetlen tudományosan is járható út, ha a választ a ciklikus multiverzum lehetőségeben keressük.
Tegyük fel, hogy az egyszerre létező univerzumok sokasága helyett csak egy univerzum létezik, azonban ennek a létezési folyamata ciklikus, a fejlődésének iránya olyan, hogy van egy állapot (végső állapot), amely megegyezik egy korábban már létezett állapottal (kiinduló állapot). Továbbá tételezzük fel azt is, hogy a kiinduló állapot utáni állapot létezésének a fizikai paraméterei véletlenszerűen jönnek létre. Ezek erős feltételezések, amelyek tudományos magyarázatot igényelnek, azonban hipotetikusan fogadjuk el ezeket a feltételeket.
Most pedig nézzük meg, hogy milyen fizikai paraméterek teszik lehetővé az élet létrejöttét. Az élet szükséges feltétele a változatosságot biztosító, nem egyensúlyi, de az egyensúlyhoz közeli helyzetben lévő környezet jelenléte. Ilyen környezet ha tartósan képes fennmaradni, tudományosan megalapozott sejtésként (tudományosan ezt még nem tudjuk igazolni) kijelenthetjük, hogy az ilyen környezetben az élet előbb-utóbb szükségszerűen kialakul.
Ha tehát tudományosan belátható lenne, hogy azok, és csak azok a fizikai paraméterek hoznak létre hosszú ideig fennálló univerzumot a ciklikusan létezők között, amelyben a fizikai paraméterek által létre jött állapotok változatos, nem egyensúlyi helyzetet eredményeznek, akkor az életre hangolt univerzum létezése természetes okra vissza vezethető lenne.
(Az élet vizsgálatakor nem szabad leszűkíteni a tudományos gondolkodásunkat az általunk ismert elő anyagra. Természetesen ez egy lehetséges változata az életnek, azonban más fizikai paraméterek az általunk ismerttől teljesen eltérő univerzumot is létre hozhatnak, amelyben az élet kialakulásához szükséges szigorú feltételt, a változatos, nem egyensúlyi helyzetben lévő környezet jelen létét ezek a fizikai paraméterek is teljesíthetik.)
A hipotézis vizsgálatához csak a saját, meglevő univerzumunkat kell vizsgálnunk. Az életre hangolt univerzum tényéből kiindulva célszerűen ezeket a tudományos sejtéssel feltételezett állításokat szükséges igazolni.
1. Az univerzum fejlődése ciklikus folyamat. Az tudományosan vizsgálható állítás, hogy az univerzumunk végállapota azonos lehet-e a kezdeti állapottal. Az életre hangolt univerzum ciklikus modelljéből az következik, hogy az univerzumunk fejlődésének a végén, amikor minden változás befejeződött, az így létre jött állapot az ősrobbanás megelőző állapota. A gravitációt is magába foglaló kvantumtér elmélet (theory of everything) adhat erre választ.
2. A fizikai paraméterek véletlenszerűsége. Tudományosan vizsgálható állítás, hogy lehetséges-e, és hogy mi a feltétele annak, hogy a fizikai paraméterek mások is lehessenek, mint amilyennek azokat ismerjük. Az életre hangolt univerzum ciklikus modelljéből az következik, hogy a gravitációt is magába foglaló kvantumtér elmélet (theory of everything) olyan térleírást eredményez, amely lehetővé teszi a fizikai paraméterek változatosságát. Már a jelenlegi tudományos vizsgálódástól sem teljesen idegen ez a gondolat.
3. Az egyensúlyi helyzet átmenetisége. Tudományosan vizsgálható állítás, hogy azok, és csak azok a fizikai paraméterek, amelyek változatos, nem egyensúlyi helyzetben lévő állapotot hoznak létre, azok hosszú ideig fenntartják ezt az állapotot. Az nyilvánvaló állítás, hogy az olyan univerzum, amelyben a változások sokáig fennmaradnak hosszú ideig létezik. Az is logikusan következik, hogy azok a fizikai paraméterek, amelyek gyorsan egyensúlyi állapotot eredményeznek, rövid ideig tartják fenn a változatos állapotot. Amikor pedig létre jön a változások nélküli állapot, az első feltétel szerint ez a végállapot a ciklus kezdeti állapota. Az életre hangolt univerzum ciklikus modelljéből az következik, hogy az univerzumunk fizikai paraméterei hosszú ideig fennálló változatos állapotot eredményeznek, amely nyilvánvaló ténye az univerzumunk megfigyelésének.
Ha találnánk tehát olyan fizikai modellt az univerzumunkra, amely ezeknek a feltételeknek eleget tesz, akkor az életre hangolt világegyetem természetes okokra vissza vezethető lenne, és az életre hangolt világegyetem természetes okozat lenne ebben a modellben. Az univerzumunk az életre van hangolva. Ez a tény bár nem igazolja, hogy az univerzumunk ciklikus, ennek a ténynek talán az egyetlen tudományosan is igazolható, és teoretikusan is belátható oka a ciklikus univerzum lehet.
A ciklikus univerzum egyik lehetséges példája a gondolatokban tárgyalt grid modellje a térnek. A grid modell természetes módon eleget tesz a fentiekben felvázolt feltételeknek, és természetes módon alkalmas az életre hangolt univerzum problémájának megoldására. Mindez nem igazolja a grid modell valóságát, de talán egy támogató érvet kaphat a modell valóságának vizsgálatára.
Élet {button_primary} Univerzum {button_primary}
A universe tuned for life - a verifiable multiverse hypothesis
Nincsenek megjegyzések