Manapság a mesterséges intelligencia a mindennapok részévé vált. Mióta az emberiség feltalálta a mesterséges intelligenciát, egyre széleseb...
Manapság a mesterséges intelligencia a mindennapok részévé vált. Mióta az emberiség feltalálta a mesterséges intelligenciát, egyre szélesebb körben használja, és gondolkodik azon, hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia az emberiség jövőjét.
Jól látható, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentős változást eredményez a gazdaságban, és ezzel együtt az emberi társadalomban, és a társadalom működésében is. Jól látható, hogy a mesterséges intelligencia olyan képességekkel rendelkezik, amivel korábban csak az emberek rendelkeztek, és ezekben a korábban csak az embernek tulajdonított képességekben felül is múlja az emberi teljesítményt. A mesterséges intelligencia számos feladatban átveszi az emberek szerepét, az emberi teljesítménynél jobban teljesít, és bizonyosan olyan feladatokra is alkalmas, ami ma még nem is létezik.
A mesterséges intelligenciáról való mai gondolkodásunk meghatározója az, hogy a mesterséges intelligencia jelentős mértékben átveszi az emberek helyét is. Úgy látjuk, hogy a mesterséges intelligencia alapvető módon, és kiterjedt területen fogja helyettesíteni az embert. Úgy látjuk ma, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása alapvető változásokat fog hozni az emberi társadalomban, és alapvető módon fogja befolyásolni az emberiség jövőjét.
Hogyan fogja átalakítani a mesterséges intelligencia az emberiség jövőjét?
Erre számos lehetséges elképzelés született, olyan is, amely az emberi faj jövőjét is kétségessé teszi, és úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia által a gépek veszik át az emberek helyét. A tét nagy, az emberiség jövője kétséges. A mesterséges intelligencia például legyőzte már az embert sakkban, jobban fel tud ismerni képen dolgokat, mint az ember, egyedül és gyorsan képes megtanulni játékokat, képes önállóan vezetni autót, pontosabb diagnózist ad betegségekre, mint egy szakképzett orvos. Ez csak néhány terület a számtalan sok között, ahol a mesterséges intelligencia jobb az embernél. És ez csak a kezdet. Mit hoz a jövő?
A mesterséges intelligencia helyettesíteni fogja az embert? Vagy jobb esetben egyenlő rangú szimbiózisban fog az emberiséggel létezni? Több lehetséges, ijesztő vagy biztató jövő áll előttünk, de melyik lesz a miénk? Ahhoz, hogy pontosabban láthassuk a jövőt, pontosan kell látni a jelent. Mi a MAI mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligenciát azért hívjuk intelligensnek, mert úgy alkottuk meg, hogy intelligens módon tudjon működni. A mai mesterséges intelligencia nagy adathalmazokban képes összefüggéseket felismerni, hatékonyabban, mint az ember. Az emberi agynak a kapacitása és működési sebessége korlátos, a mesterséges intelligenciának nincs ilyen korlátja. Nem meglepő, hogy a mesterséges intelligencia teljesítményben túlhaladja az embert.
Mennyire intelligens azonban a mesterséges intelligencia?
Erre a kérdésre akkor lehet válaszolni, ha meghatározzuk, hogy mi az intelligencia. A lexikon szerint az intelligencia az ismeretek és készségek elsajátításának és alkalmazásának képessége.
A Wikipedia szerint az intelligencia sokféleképpen definiálható: a logika, a megértés, az önismeret, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás képessége. Általánosabban úgy írható le, mint az információ észlelésének vagy következtetésének képessége, és annak tudásként való megőrzése, amelyet egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazkodó viselkedésre lehet alkalmazni.
Az intelligencia problémamegoldó gondolkodás.
Jól látható, hogy a mai mesterséges intelligencia csak egy részét fedi le annak a képességnek, amit intelligenciának nevezünk. Még a reinforcement learning alapú mesterséges intelligencia rendszerek is, amelyek jelenleg talán a legmagasabb szintű mesterséges intelligenciával rendelkeznek, az általános intelligencia fogalomnak nagyobb, de még mindig csak kis részét fedik le.
A mai mesterséges intelligencia rendszerek nem intelligensek az intelligencia definitive értelmében. Alkalmasak bizonyos, az intelligencia meglétét feltételező feladatok megoldására, azonban nem rendelkeznek az általánosnak tekintett intelligencia képességével. Amire alkalmas a mai mesterséges intelligencia, azokban a feladatokban az emberi teljesítménynél nagyobb teljesítményre képes, ez azonban nem azt jelenti, hogy képes helyettesíteni az embert, hanem azt, hogy bizonyos területeken képes átvenni az emberek által végzett feladatokat. A gőzgép is sok ember feladatát tudta helyettesíteni, sokkal jobban azon a területen amire képes, de nem helyettesítette az embert. A mai mesterséges intelligencia is ilyen. A mai mesterséges intelligencia nem intelligens az intelligencia klasszikus értelmében, hanem olyan feladatok megoldására alkalmas, amelyről korábban úgy gondoltuk, hogy azt csak az általános intelligencia képességével rendelkezve lehet megoldani.
Ha a mai mesterséges intelligencia nem intelligens a klasszikus értelemben, nem képes helyettesíteni az embert, miért tekintünk mégis aggodalommal arra a jövőre, amit hoz az emberiség számára?
Az az aggodalom, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése majd megvalósítja a természetes intelligenciát (ami nem az, ami a szakirodalomban artificial general intelligence néven szerepel, mert az még mindig csak olyan, összefüggések keresésére alkalmas algoritmus, amely nem specializált az adatok minőségére) nem megalapozott. Nem azért, mert lehetetlen lenne megalkotni a természetes intelligenciát mesterségesen, hanem azért, mert a tudomány nem az aktuális fejlődés extrapolációjaként működik. Nem tudható, hogy mikor fogja megközelíteni a mesterséges intelligencia fejlesztése a természetes intelligenciát, ezért ezen aggódni ma felesleges. Jelenleg alapvető problémák és hiányosságok vannak a tudománynak ezen a területén.
A társadalom fő aggodalma nem is erre irányul, hanem arra, hogy a mai mesterséges intelligencia sok, és egyre több területen alkalmasabb, jobb teljesítményt mutat az emberi teljesítménynél. Ez az aggodalom reális. A mesterséges intelligencia nagyon sok területen képes helyettesíteni az emberi munkát, azaz az embert. Ennek a következménye azonban nem feltétlenül az, hogy az ember feleslegessé válik, vagy hogy az emberi társadalom lecsökken. A nyíl feltalálása sok embert feleslegessé tett a vadászat során, az ember mégsem vált feleslegessé, és az emberi társadalom inkább növekedett, mint csökkent ez által. A kerék feltalálása sok embert feleslegessé tett a szállítás során, az ember mégsem vált feleslegessé, és az emberi társadalom inkább növekedett, mint csökkent a kerék feltalálása után. A gőzgép feltalálása sok embert feleslegessé tett a gépi erő alkalmazása által, az ember mégsem vált feleslegessé, és az emberi társadalom inkább növekedett, mint csökkent a gőzgép feltalálása után. A számítógép feltalálása sok embert feleslegessé tett a folyamatok kezelése során, az ember mégsem vált feleslegessé, és az emberi társadalom inkább növekedett, mint csökkent a számítógép feltalálása után is.
A természetes intelligencia számára ezek a dolgok eszközök. A mesterséges intelligencia is eszköz az ember számára, amit felhasznál a problémák megoldására.
Valóban, a mesterséges intelligencia sok ember munkáját helyettesíti, és még több ember munkája lesz felesleges a mesterséges intelligencia fejlődésével. Ennek a folyamatnak azonban nem szükségszerű következménye, hogy az ember feleslegessé válik, vagy az emberiség csökken.
Az ember még beláthatatlan ideig nem helyettesíthető. Fontos látni azt is, hogy az emberiség nagysága nem közvetlen következménye az emberiség számára rendelkezésre álló tudásnak.
Általános nézet, hogy az emberiség nagysága arányos azzal a tudással, amennyit a rendelkezésre álló tudás el tud tartani. Általános nézet, hogy például a nyíl feltalálása hatékonyabbá tette a vadászatot, vagy a mezőgazdaság alkalmazása által több élelem vált elérhetővé, és ez lehetővé tette az emberi csoportok növekedését. A valóság azonban az, hogy az emberi társadalom nagyságát elsősorban a szükségletek szabályozzák, és nem a lehetőségek. Az intelligens emberi társadalom esetén a lehetőség csak feltétel, és nem következmény.
Természetesen a fajfenntartási ösztön az ember esetén is működik. Azonban míg egy állatfaj esetén az egyedszám egyértelműen arányos a rendelkezésre álló erőforrások nagyságával, az intelligens emberi faj esetén ez az összefüggés nem szigorú és közvetlen. Az emberi szaporodást nem kizárólag, és még csak nem is elsősorban az ösztönök motiválják, hanem a tudatos szükséglet. Nem azért növekedett az emberiség a nyíl feltalálása során, mert több élelem vált elérhetővé, hanem azért, mert a nagyobb csoport jobban meg tudta védeni magát más csoportok támadásától. A több élelem csak a feltételét teremtette meg a nagyobb csoportnak, nem pedig az oka annak. Nem azért növekedett az emberiség a mezőgazdaság feltalálása során, mert több élelem vált elérhetővé, hanem azért, mert több munkásra volt szükség az értékek előállításában, és az értékek tulajdonosainak szolgálatában. És nem azért csökken most több országban a lakosság, mert nincs elég erőforrás a nagyobb lakosságra, hanem azért, mert nincs szükség több emberre az ember által végzett feladatokhoz. A gazdag országok azért gazdagok, azért áll rendelkezésre egyre több erőforrás, és azért csökkennek létszámban, mert egyre nagyobb arányban végzik gépek az emberek munkáját, egyre kevesebb emberre van szükség. A szegény országok nem azért növekednek, mert több erőforrás áll rendelkezésre, hanem azért növekednek, mert a növekvő erőforráshoz több ember munkájára van szükség, a szegényebb körülmények nem teszik lehetővé a gépek alkalmazását.
Az intelligens faj esetén az összefüggés az, hogy a szükséglet határozza meg a populáció nagyságát, nem pedig a lehetőség. Az intelligens faj esetén ez a természetes kapcsolat.
A mesterséges intelligencia alkalmazása az emberiség számára új erőforrás, új lehetőségeket teremt, azonban ennek nem szükségszerű következménye a populáció növekedése vagy csökkenése. Ha az erőforrások növekedésével nem születik meg a szükséglet, az igény a több ember létezésére, akkor az emberi populáció csökkenni fog. A történelem azt mutatja, hogy egészen a legutóbbi időkig minden tudományos technikai forradalom után röviddel megszületett az az igény is, amely az aktuális emberi erőforrások nagyságának növelését igényelte, és a növekedését eredményezte. Az ember intelligens, problémamegoldó lény, talán így lesz ez most, a mesterséges intelligencia korában is. De lehet, hogy nem. A jelenkori tudományos technológiai fejlődés olyan gyors, hogy nehéz társadalmi folyamatokkal követni. Talán most a természetes intelligencia nem tud új területet találni, ahol igény van az emberi erőforrásra. De az is lehet, hogy nem is akar új területet találni, mert nem jelent, nem okoz problémát a társadalom számára a populáció csökkenése.
A modern társadalmak csökkenő létszáma természetes folyamat. A tudományos technikai fejlődés, beleértve a mesterséges intelligenciát is egyre több területen helyettesíti az emberi munkát. Ez rövid távon feszültséget eredményez, de hosszabb távon az ember meg tudja oldani ezt a problémát is. Vagy elfogadja a természetes folyamatot, az emberi igény csökkenését, és a vele járó következményt, a populáció csökkenését, és intelligensen alkalmazkodik az új feltételekhez, vagy kitalál valami új igényt, ami újabb szükségletet teremt az emberre. Jelenleg ez utóbbi jövő látszik a kevésbé valószínűnek.
Intelligencia {button_primary} Mesterséges Intelligencia {button_primary} Társadalom {button_primary}
Nincsenek megjegyzések