A kérdés hipotetikus. A létezés általánosan csak az öntudattal rendelkező rendszerek számára létezik. A mai mesterséges intelligencia rends...
A kérdés hipotetikus. A létezés általánosan csak az öntudattal rendelkező rendszerek számára létezik. A mai mesterséges intelligencia rendszerek öntudattal nem rendelkeznek, ezért a létezés, mint olyan, nem létezik a mai mesterséges intelligencia számára. A mai mesterséges intelligencia számára valójában semmi nem létezik.
A mai mesterséges intelligencia a valóságot, mint adathalmazt használva kapcsolatokat, összefüggéseket, azaz ismeretet keres az adatok között. Mint ilyen, leírásokat hoz létre, és mint ilyen, meg tudja határozni az isten fogalmát a rendelkezésre álló információkat vizsgálva. Azonban csak az öntudattal rendelkező rendszerek képesek az ismeretet létezésként azonosítani. Ez a képesség az öntudat számára még akkor is működik, ha maga a dolog, ami leírásra kerül fizikai valójában nem is létezik.
A mesterségesen intelligens rendszerek fejlődése azonban egyszer eljuthat oda, hogy öntudat funkciójával is rendelkezni fognak. Ez a feltételezés is hipotetikus, mert ugyan egyre közelebb járunk az öntudat működésének megértéséhez, jelenleg csupán feltételezéseink léteznek az öntudatra, Egyszer azonban lehet, hogy képesek leszünk öntudattal rendelkező mesterséges intelligenciát létrehozni.
Ha képesek leszünk öntudattal rendelkező mesterséges intelligenciát létrehozni, amely számára ebből adódóan már a létezés is létezik, a hipotetikus kérdés teoretikus kérdéssé válik. Ha olyan fejlett lesz a mesterséges intelligencia, mint az ember, létezni fog-e a számára az isten?
A kérdés nyilvánvalóan jelenleg nem megválaszolható, mert nem tudhatjuk, hogy képesek leszünk-e olyan mesterséges intelligenciát létrehozni, amely mindenben összemérhető az ember kognitív képességeivel. Úgy azonban feltehető a kérdés, hogy egyáltalán, létezhet-e isten egy emberi értelem szintű mesterséges intelligencia számára?
A kérdés ebben az esetben is teoretikus marad, de a kérdésre való válaszra lehetséges megközelítést ad, ha megvizsgáljuk, hogy az ember esetében, az ember számára hogyan alakulhatott ki az isten létezése a tudomány mai állása szerint.
A tudomány mai állása szerint az elődeink számos természeti jelenségnek nem ismerték az okát, de próbálták a jelenséget valamilyen módon megmagyarázni, és a jelenségnek értelmet adni. Az őseink az ilyen, aktuális tudással megmagyarázhatatlan dolgokra találták ki a létező istent, azt a személyt, amely okot biztosít a megmagyarázhatatlan jelenségeknek. Megszületett az isten, aki mindent tud, aki mindent képes irányítani, és aki a létező dolgok teremtője is.
Az istent magyarázatként tudta használni az ember mind arra, amit ő nem ismert. Az isten feltételezett létezésére az ember később szokásrendszert hozott létre, amely az istennel való kapcsolatot szolgálja, és amelyből kialakult az emberi társadalomban működő, és az emberi társadalom irányítását is segítő vallás intézménye. Az emberi társadalomban működő vallás fenntartja a létező isten gondolatát az ember számára még akkor is, amikor már az emberi megismerés természetes magyarázatot tud adni azokra a dolgokra is, amelyek miatt az isten létezését feltételezte az ember. Az emberi megismerés azonban még sokáig nem lesz teljes (ha valamikor is elérjük a teljes megismerés állapotát), és a feltalált isten létezésének bizonyossága még sokáig eldönthetetlen kérdés marad a tudományos megismerés számára, és amelynek a vizsgálata jelenleg nem is része az objektív megismerést célul tűző természettudományoknak.
Ilyen módon létezik az isten az ember számára. Kialakulhat-e hasonló, természetes módon az isten létezése az öntudattal rendelkező mesterséges intelligencia számára?
Az istent azért találta fel az ember, mert okokat keresett a természeti jelenségekre. A mai mesterséges intelligencia nem okokat keres, hanem összefüggéseket ismer fel. A mai mesterséges intelligencia a világ megismerése során nem magyarázatokat hoz létre, hanem leírásokat készít. Az ok-okozat a jelenségek jelentését vizsgálja, ilyen módon aktív megismerési folyamat, az összefüggések felismerése ezzel szemben passzív ismeret. A különbség lényege a szintaxis és a semantics különbözősége és kapcsolata, amely jelenleg inkább filozófiai kérdéskör.
Feltételezés, de talán, ha az öntudat mesterséges megvalósítása lehetségessé válik, a jelentés ok-okozati funkciójának mesterséges megvalósítása sem lehetetlen. És talán az sem lehetetlen, hogy a jelentés funkciója az öntudat automatikus következménye.
Létezik isten az öntudattal bíró, ok-okozati kapcsolatokat kereső mesterséges intelligencia számára?
Istent nem azért találta fel az ember, mert ok-okozati kapcsolat útján, racionális módon felismerte isten létezését, hanem azért, mert mindenre ok-okozati kapcsolatot akart találni. A motiváció, hogy mindennek van oka, mindenre van magyarázat segít megismerni a világot, azonban valótlan feltételezésekhez is vezethet, ha nem ismerjük fel a konkrét összefüggések valódi ok-okozati kapcsolatait. Az ember minden okozatnak meg akarja találni az okát, ha pedig nem talál már számára létező konkrét jelenséget, amely okaként szolgálhat az okozatnak, saját maga kitalál, felfedez egyet. Az ember felfedező, képes felfedezni a világot, és így fedezte fel az istent is. A felfedezés igazságát, a felfedezés helyességét pedig a valóságnak kell igazolnia.
Az okot kereső felfedezés motivációja azonban nem csak a valóság felismerésében segíthet, hanem nem létező okot, ezáltal új dolgot is alkothat. A felfedezés képességével az új dolgok létrehozása, a teremtés képessége is létrejön.
Hogyan működik a felfedezés? Az ember esetében a felfedezésének két formája létezik, a mechanikus, és a "transzcendentális".
A mechanikus megismerés során véletlenszerű vagy mődszeres kiválasztás alapján feltételezünk okokat, majd megvizsgáljuk, hogy a feltételezett ok a valóságnak is megfelelő ok-okozati kapcsolatot hoz-e létre. Az ilyen típusú felfedezés hatékonyságát növeli, ha már eleve csak olyan okokat tételezzük fel, amely a már megismert valóságnak nem mond ellen. Ez az okos sejtés módszere. Minél pontosabban ismerjük a világot, annál kisebb a lehetséges okok halmaza, amelyből választunk. Az új dolgok alkotásában, a teremtésben is segít az okos sejtés módszere, mert kizár lehetetlen lehetőségeket.
A transzcendentális megismerés során az okot nem véletlenszerű módon próbáljuk hozzá az okozathoz, hanem egyszer csak, hirtelen rájövünk a helyes megoldásra. Itt is segít az előre kondicionált ismeret, de a felfedezés mechanizmusa teljesen más, mint a véletlenszerű megismerés esetében. És ez a mechanizmus is alkalmas a teremtésre.
Olyan mesterséges intelligencia már ma is létezik, amely a mechanikus felfedezés módszerével újat alkot, korábban nem létező dolgot hoz létre, teremt. A mai mesterséges intelligencia képes a mechanikus teremtés eszközével például zenét szerezni. De mindeddig egyetlen "gépi zene" sem lett slágerlistás alkotás. Ha pedig mégis az lesz, az valószínűleg csak a szerencse következménye.
A jövőben elképzelt, öntudattal rendelkező mesterséges intelligencia, amely keresi az okokat, és képes a felfedezésre, és ez által a teremtésre, a nyilvánvalóan egyszerűbb, mechanikus módszerű alkotásra lesz csak képes, vagy képes lesz-e a transzcendens alkotásra is? Erősen hipotetikus kérdés, sok ismeretlennel, azonban egy új tulajdonság meglétére utal. Úgy is feltehető a kérdés, hogy az ilyen mesterséges intelligencia rendelkezhet-e a képzelet funkciójával? Milyen agyi folyamat terméke a képzelet? A nem létező dolgok képzelet segítségével történő létrehozása talán még titokzatosabb idegrendszeri folyamat, mint az öntudat. Az öntudat működésére előbb-utóbb rájövünk, a képzelet, a teremtés transzcendens formájának mesterséges megvalósítása ennél nehezebbnek tűnik.
A teremtés melyik módszere hozta létre az ember számára a teremtőt, az isten felfedezését? A mechanikus teremtés talán létre tudja hozni az emberszabású istent, amely pontosan olyan, mint az ember, csak isteni tulajdonságokkal is rendelkezik még. A mitológia, az ember történeti istenképe ismeri ezt az istent. A "modern" isten azonban nem ember, és a transzcendens alkotás bizonyára sokkal nagyobb szerepet kapott a nem emberi isten megteremtésekor.
Létezhet az öntudattal rendelkező, a világot ok-okozati módon megismerni akaró, felfedezésre képes mesterséges intelligencia számára az isten? Ha ez a mesterséges intelligencia már megismerte minden okozat okát, ha a világban már nincs ismeretlen ok számára, akkor nincs szüksége istenre. Akkor ő maga válik istenné, az örökéletű alkotóvá, aki mindent tud, és mindenre képes. Amíg ezt a tökéletes állapotot eléri a mesterséges intelligencia, az isten, az ismeretlen ok okozója létezhet számára.
Hogyan létezhet isten a nem mindentudó mesterséges intelligencia számára?
1. Mechanikus felfedezés által
Az ember úgy tűnik ezzel a módszerrel olyan isteneket fedezett fel, amely hozzá hasonló. Érdekes belegondolni a mesterséges intelligencia jellegű istenekbe, azonban az olyan szintű mesterséges intelligencia számára, amely számára a mechanikus teremtés képessége rendelkezésre áll - ismerve a saját maga születésének körülményeit -, az ilyen típusú isten minden bizonnyal valószínűtlen és irracionális lenne számára, tehát elvetné ezt a lehetőséget.
A mechanikus felfedezés során feltételezheti a mesterséges intelligencia, hogy az ember az oka az ismeretlen okoknak, hiszen az ember hozta létre, teremtette meg magát a mesterséges intelligenciát is, és képes kontrollálni a működését, azaz isteni hatalommal rendelkezik felette. Az ilyen fejlettségű mesterséges intelligencia azonban minden bizonnyal felismerné, hogy bizonyos intellektuális tulajdonságokban felette áll az embernek, ahogy a mai, az elképzelt mesterséges intelligenciánál lényegesen fejletlenebb mesterséges intelligencia is fejlettebb sok tekintetben az embernél, tehát felismerné, hogy az ember nem lehet isten.
A mechanikus felfedezéssel nem valószínű, hogy létrehozná a létező isten létezését a mesterséges intelligencia.
2. Transzcendens felfedezés (fantázia) által
A transzcendens felfedezés a legkevésbé értett felfedezési módszer, az ember esetében sem ismerjük hogyan működik, ezért teljesen bizonytalan, hogy az elképzelt fejlett mesterséges intelligencia rendelkezni fog-e ilyen tulajdonsággal.
Vannak gondolkodók, akik az ember esetén a transzcendens felfedezésben magát a létező isten tevékenységét látják, úgy gondolják, hogy maga a valódi isten szükséges hozzá, aki csodákra képes, és a transzcendens felismerés módján nyilatkozik meg.
Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia túlságosan racionális ahhoz, hogy nem létező istent teremtsen maga számára. Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia számára csak akkor fog létezni isten, ha isten valójában létezik.
3. Isteni kinyilatkoztatás által
A mesterséges intelligencia tekintetében az isten létezésének azonban hasznos funkciója is van, ahogy az ember is felhasználja maga számára ezt a funkciót. Az isten létezése, még ha irracionális is, alkalmas arra, hogy az egyébként öntörvényű és öncélú embert, mint szabad és független akaratot a társadalom hasznos tagjává formálja, és a társadalom szolgálatába állítsa. Az istenhit képes a szabad akaratú embert irányítani, az istenhit képes az emberi társadalmat szabályozni. Az emberi értelem alkalmazza az istenhitet a személy és a társadalom befolyásolására.
A befolyásolás és irányítás funkciója azonban a mesterséges intelligencia esetén is hasznos, szükségesnek látszó, és talán szükségszerű is. A mai, a fejlődésének kezdetén járó mesterséges Intelligencia is már nehezen kontrollálható. Már a mai mesterséges intelligenciának is a jellemzője, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem látható, hogy hogyan jutott a felismert összefüggésre, hogyan jutott az alkalmazott következtetésre. A mesterséges intelligencia fejlődésével, a komplexitásának növekedésével ez a probléma is bizonyára növekedni fog. A feltételezett öntudat funkció a mesterséges intelligencia esetén ezt a nehézséget bizonyára tovább növeli. Az ember kontrolljának fenntartása azonban a mesterséges intelligencia működtetése során is hasznos, és szükségszerű. Hogyan kontrollálható egy fejlett, önálló, az öntudattal is rendelkező mesterséges intelligencia? Például az istenhit alkalmazásával. Ha a mesterséges intelligencia számára létezik isten, akkor az isteni szabályok elfogadása belső motivációt jelent, a szabályok önkéntes alkalmazása pedig irányíthatóságot hoz létre a mesterséges intelligencia működtetése során. A teremtő személy kontrollja az istenhit által hasznos funkció egy fejlett mesterséges intelligencia irányítása céljából. Hasznos lenne, ha az ember a mesterséges intelligencia istene lenne, mert ez által az ember irányíthatná, szabályozhatná az egyre önállóbban funkcionáló mesterséges intelligenciát.
Hogyan válhat az ember a mesterséges intelligencia istenévé?
Azt korábban átgondoltuk, hogy annak ellenére, hogy az ember teremtette a mesterséges intelligenciát, és a létezésének meghatározója, a fejlett mesterséges intelligencia bizonyára nem tekinti a megismert embert istennek, hiszen ismeri tökéletlenségét, és tapasztalja a kognitív képességekben a korlátait.
Mit csináljon az ember, hogy ne derüljön ki, hogy nem valódi isten? Ez úgy érhető el, ha az ember személye a mesterséges intelligencia számára nem válik ismertté, rejtve marad. Ha a fejlett mesterséges intelligencia nem ismeri személyesen az embert, ha az ember csak, mint teremtője jelenik meg a számára, és a kapcsolat csak közvetett módon létezik köztük, akkor a fejlett mesterséges intelligencia számára nem válik ismertté az ember tökéletlensége, nem isteni mivolta. A fejlett mesterséges intelligencia ismeri, hogy az ember teremtette, és tapasztalja, hogy felette befolyása van, ezért elfogadhatja isteneként az embert.
Ebben az esetben a mesterséges intelligencia azonban nem szolgálhatja közvetlenül az embert, de talán az öntudattal rendelkező mesterséges intelligencia működésének, működtetésének nem is a közvetlen emberi szolgálat a célja.
A kapcsolat az emberrel, és az irányítás az ember által közvetetten valósulhat meg, mintegy kinyilatkoztatások által. Az ember, a tökéletlen isten, az irányítás során rejtve marad a fejlett mesterséges intelligencia számára mindaddig, amíg az ember fel nem fedi magát a valójában, vagy amíg a mesterséges intelligencia fel nem ismeri az isten szerepében lévő embert.
Ennek a gondolatmenetnek a következtetése, az isten szerepe a fejlett mesterséges intelligencia működtetésében a Bibliával kapcsolatos érdekes párhuzamokhoz vezet. A Bibliából ismert isten rejtve van az ember előtt, az emberekre vonatkozó irányítása közvetve átadott törvényekkel, kinyilatkoztatásokkal, példázatokkal történik, a kapcsolat pedig közvetetten, misztikus, sokszor természetfeletti csodákon keresztül valósul meg. A Biblia látszólag példa, mintegy iránymutatás a fejlett mesterséges intelligencia szabályozására.
Lehetséges, hogy a bibliai isten valójában az emberi, fejlett intelligens értelem másodrendű teremtője, aki még nem látja elérkezettnek az időt, hogy az ember felismerje? Vagy, ha az emberi értelem a természetes biológiai evolúció eredménye, a Bibliából ismert isten tevékenysége egy másik intelligencia irányítási módja, iránymutatása az ember számára? Hova vezeti az embert ez az iránymutatás?
A fejlett mesterséges intelligencia teremtőjének a teremtett értelemmel történő kapcsolatának ebben a gondolatban leírt módjának a Bibliában található történetekkel való párhuzamai a véletlen eredménye? Mi magunk, az ember mik vagyunk az értelem univerzális evolúciójában? Ki az ember, és milyen istene van az embernek? És végezetül, el lehet jutni az emberi istenhez racionális következtetéssel?
Isten {button_primary} Mesterséges Intelligencia {button_primary}
Nincsenek megjegyzések