A lelkiismeret bonyolult, nehezen meghatározható pszichikai jelenség. Gyakran filozófiai módon definiáljuk, pedig nyilvánvalóan neurológiai...
A lelkiismeret bonyolult, nehezen meghatározható pszichikai jelenség. Gyakran filozófiai módon definiáljuk, pedig nyilvánvalóan neurológiai folyamat.
Az enciklopédia szerint a lelkiismeret a saját magatartás, szándék vagy jellem erkölcsi tartalmának személyes érzékelése, tekintettel a helyes cselekedetre vagy a jóra való kötelesség érzésére. A lelkiismeretet általában úgy értelmezik, hogy intuitív, de mérvadó ítéletet ad az egyes cselekedetek erkölcsi minőségére vonatkozóan.
A Wikipedia szerint a lelkiismeret olyan kognitív folyamat, amely az egyén erkölcsi filozófiáján vagy értékrendjén alapuló érzelmeket és racionális asszociációkat vált ki.
A lelkiismeret az a képességünk, amely által saját cselekedeteink és egész erkölcsi mivoltunk fölött erkölcsi ítéletet mondunk. A lelkiismeret az emberi psziché azon része, amely – ha tetteinkkel, gondolatainkkal vagy szavainkkal megszegjük az értékrendszerünket – mentális gyötrelmet - bűntudatot, lelkiismeret furdalást - vált ki, míg ha az értékrendszerünknek megfelelően járunk el, jóérzéssel és megelégedettséggel tölt el.
A lelkiismeret függ az aktuális erkölcsi ítéletünktől. Aki valamit nem tart erkölcstelennek, annak erre nézve nem lehet lelkiismerete. A lelkiismeret egyfajta képesség, az embernek veleszületett, genetikus, evolúció által kifejlődött tulajdonsága. A lelkiismeret azonban mind tartalmát, mind erejét illetőleg függ a történeti fejlődéstől, az egyéni neveléstől, életkörülményektől, környezettől, korszellemtől.
A lelkiismeret a filozófiai megközelítés szerint az erkölccsel kapcsolatos tulajdonság. Vallásos megközelítés szerint a lelkiismeret a létező Isten hangja bennünk, amely megszólal, igennel vagy nemmel válaszol valahányszor erkölcsi dilemmába kerülünk. E szerint a lelkiismeret az embernek isten adta képessége, hogy önvizsgálatot tartson. Evolúciós megközelítés szerint a lelkiismeret a kiválasztódás folyamán létrejött tulajdonságunk. Jelenléte szelekciós előnyt biztosít, és adaptív jelentősége van: akinek lelkiismerete van, az belső kényszert érez arra, hogy kövesse a csoport szabályait, azt nem kell külső befolyás általi szabálykövetésre kényszeríteni.
A lelkiismeret tehát a cselekedeteink, gondolataink, szándékaink önmagunkban lezajló ítélete, minősítése. Velünk született képesség, amelyet a tapasztalat alakít és módosít.
A lelkiismeret nyilvánvalóan pszichológiai jelenség, a funkciója meghatározóan kötődik agyi, neurológiai folyamatokhoz. Jól látható ez a kapcsolat bizonyos agyi sérüléseknek a lelkiismeretre, mint viselkedést befolyásoló funkcióra kifejtett hatása esetén is. Az agykárosodással kapcsolatos számos esettanulmány kimutatta, hogy az agyi területek sérülése a gátlások csökkenését vagy megszűnését eredményezi, ami a viselkedés radikális megváltozásával jár. Klasszikus példája a viselkedés-lelkiismeret-agy kapcsolatnak Phineas Gage esete. Gage kiterjedt agyi sérülése viselkedési változást idézett elő, ami a lelkiismeretnek a sérülés által bekövetkezett változásának viselkedést befolyásoló hatásával is magyarázható.
Mi a lelkiismeret fizikai eredete? Mi lehet az az agyban zajló idegrendszeri folyamat, amelynek a következménye a lelkiismeret?
Közelebb vihet a lelkiismeret neurológiai megértéséhez, ha figyelembe vesszük, hogy a lelkiismeret érzelmi és viselkedést befolyásoló, szabályozó funkcióját nem csak a saját cselekedetünk válthatja ki, hanem kiválthatja mások viselkedése is. Például bajba jutott, vagy rászoruló személyeknek történő segítségadás érzelmi háttere hasonlatos a lelkiismeret funkciójához. Ha például azt látjuk, hogy valakit kirabolnak az utcán, a lelkiismeretünk által vezérelve sietünk a segítségére.
Az ilyen jellegű viselkedés neurológiai hátteréről azonban vannak ismereteink. Tudományos kísérletek arra utalnak, hogy ezt a típusú viselkedést az agyban lévő mirror neuronok jelenléte és működése határozza meg. A másokkal történő események érzékelése kiváltja a mirror neuronok aktivitását, amely olyan hatást, érzetet, érzelmi állapotot generál, mintha az esemény velünk történt volna meg. Ennek hatására, átélve a másik személy helyzetét, viselkedési mechanizmusok indukálódnak, hasonlatosak ahhoz, mint ahogy mi viselkednénk, ha velünk történt volna az esemény. Ennek az állapotnak a következménye az említett esetben történő segítő, támogató viselkedés. Azonban ez a típusú viselkedés megfogalmazható úgy is, hogy a lelkiismeretünk által vezérelve keltünk a másik személy megsegítésére.
Ez által a hasonlatosság által a lelkiismeret - filozófiai fogalma, érzelem-pszichológiai folyamata - visszavezethető konkrét idegrendszeri folyamatra, a mirror neuronok neurológiai aktivitására. Ez alapján a lelkiismeret, mint jelenség meghatározható konkrét neurológiai aktivitásként.
A lelkiismeret jelensége az agyi mirror neuronok saját cselekedeteink, vagy akár csak szándékunk által kiváltott aktivitása, amely előidézi azt az agyi (érzelmi) állapotot, amely akkor állna fenn, amikor az adott viselkedés saját magunkra hatva történne. Ez alapján a lelkiismeret neurológiai folyamat, a saját viselkedésünknek a mirror neuronok aktiválódása általi visszacsatolódása. A lelkiismeret a megvalósult vagy akár csak szándékolt cselekedeteinknek a mirror neuronok által szimulált, önmagunkra történő hatása, a mirror neuronok visszacsatolás jellegű működése.
Ez alapján érthető, és magyarázható, hogy a lelkiismeret velünk született tulajdonság: a genetika által létrehozott, és az evolúció által kifejlődött mirror neuronok jelenlétének az aktivitása. Ha ez a feltevés kísérletileg is bizonyítható, akkor a lelkiismeret egyes személyeknél tapasztalható kóros működése a mirror neuronok hiányára vagy hibás működésére vezethető vissza, tehát neurológiai, fiziológiai, genetikai okokkal magyarázhatóvá válna. Ezek alapján érthetővé válna a lelkiismeret szubjektív jellege is. Nyilvánvaló, hogy csupán az adott személy történeti fejlődésétől, az egyéni neveléstől, életkörülményektől, környezettől, korszellem hatásától függően kialakult neurológiai érzelmi állapotok aktiválhatók a jelen lévő mirror neuronok visszacsatolási funkciója által. Ezek az állapotok az egyén szubjektív előéletével kapcsolatosak.
A felvázolt mechanizmus alapján tehát a lelkiismeret nem filozófiai fogalom, nem természetfeletti jelenség, hanem alkalmasan és megfelelően magyarázható, konkrét neurológiai folyamat.
Agy {button_primary} Elme {button_primary} Erkölcs {button_primary}
Where does conscience come from? The neurology of conscience
Nincsenek megjegyzések