A kriptovaluták a mai pénzügyi rendszer sztárjai. Óriási hozamok érhetők el egy gyakorlatilag szabályok nélküli rendszerben. A felkapottsá...
A kriptovaluták a mai pénzügyi rendszer sztárjai. Óriási hozamok érhetők el egy gyakorlatilag szabályok nélküli rendszerben.
A felkapottság, a divatosság, a kiemelkedő hozamokon túl is érthető. A hivatalos, a kormányok által ellenőrzött pénzügyi rendszer bizalom hiányában szenved, mert mesterségesen, felülről könnyen manipulálható. Elementáris társadalmi igény van egy megbízható, a politikai hatalom befolyásától független pénzre, amely a csereeszköz funkcióján túl értéktartó, biztonságos tartalékrendszer is.
A társadalom által használt pénznek az univerzális csereeszköz és tartalékrendszer szerepén túl a másik alapvető funkciója a gazdaság szabályozása is, ezért a pénzzel kapcsolatban szükségszerű igény, és a pénz jellemzője a társadalom irányítási, kormányzati kontroll követelménye. A gazdaságra hasznos kormányzati kontroll azonban legtöbbször politikai érdeket és politikai befolyást is jelent, aminek a következménye a társadalmi bizalmatlanság. Az utóbbi évtizedek gazdasági-pénzügyi megrázkódtatásai, és az erre adott kormányzati-politikai pénzügyi válaszok alapjaiban kezdték ki a bizalmat a központilag kontrollált pénzügyi rendszerrel kapcsolatban. Az igény pedig létrehozta a probléma megoldására alkalmasnak látszó eszközt, a központ nélküli, decentralizált, ezért mesterségesen nem manipulálható pénzt, a kripto-valutákat.
A kriptovaluta rendszer elsődleges célja a pénzügy rendszer decentralizálása, és ezáltal a pénz, mint csereeszköz felülről történő befolyásolhatóságának csökkentése. A kriptovaluták által a pénz közösségi jelleget, és ezáltal (látszólag) természetes önszabályozó funkciót kapott.
A kriptovaluták gondolatát ugyan a pénzügyi rendszerrel kapcsolatban elvárt társadalmi igény motiválta, az eszközt azonban a számítástechnika tudománya hozta létre, bármilyen valós és közvetlen gazdasági háttér, vagy gazdasági megfontolás nélkül. A kriptovaluták teljes mértékben digitálisan, azaz virtuális formában léteznek.
A hagyományos valuták megjelenési formája is legtöbbször virtuális. Igaz ez a nyomtatott pénzre is, hiszen a kinyomtatott mennyiségnek gyakorlatilag nincs fizikai korlátja. A hagyományos pénz azonban számtalan módon kötődik a valós gazdasághoz. A hagyományos pénz ugyan már régen elvesztette a közvetlen érték alapját (mint például az aranyhoz való rögzítettség), mégis, mivel az értékét többnyire valós gazdasági folyamatok befolyásolják, és központi irányítás vezérli, a hagyományos pénz sokkal inkább képes valós értékmérő eszközként funkcionálni.
A kriptovaluták azonban a közvetlen gazdasági háttér teljes hiányában működnek, teljes mértékben virtuális pénzek, ezért értékük teljes mértékben a társadalom megítélésén alapszik. A társadalom véleménye pedig éppen úgy manipulálható, ahogy a hagyományos pénz központilag irányított rendszere. Jól látható ez a kriptovaluták értékének ingadozásában, a növekedést és csökkenést előidéző okokban. Jellemző válasz erre a kriptovalutákkal kapcsolatos kritikára, hogy ez csak azért van így, mert nagyon új, nem elég érett még a kriptovaluták piaca. A valóság az, hogy a kriptovaluták értékét a központosítás hiánya miatt mindig is a társadalom megítélése fogja meghatározni, amely alapvetően szubjektív.
A kriptovaluták habár a központosítás, és ezáltal a befolyásolás mentesség igénye miatt születtek, a virtualitás, a kontroll nélküliség, valamint a működésére vonatkozó gazdasági megfontolások hiánya miatt nem manipuláció mentesek.
A jelenlegi kriptovalutákat a pozitív és negatív tulajdonságai ambivalens jellegű értékmérő csere eszközzé teszik. A kripto-valutákat a virtuális jellege azonban egy előre nem látott, de tökéletes reálgazdasági szabályozó eszközzé teszi alkalmassá. Alkalmas puffereszköz a hagyományos pénzügyi rendszerben.
A pénz alapú kapitalista gazdaságirányítási rendszer - amely gyakorlatilag minden országban működik - alkalmas a társadalmi-gazdasági folyamatok evolúciós alapú irányítására. A kapitalista gazdaság irányítási modellben a pénz a rendszer működtetésében energia jelleget kap, mint működtető energia funkcionál. A pénznek ezt az energia jellegét alkalmazva, a társadalom irányítói gazdasági megrázkódtatások esetén extra (gyakorlatilag fedezet nélküli) pénzt visznek a gazdaságba, azaz mesterségesen energiát pumpalnak a rendszerbe, hogy az extra energia segítségével könnyebben leküzdhetove váljon a gazdasági válság. A módszer látszólag működik, az extra pénz azonban a válság megszűnése után (mivel politikailag és gazdaságilag is nehéz visszavonni) általában a rendszerben marad, szükségtelenül, negatív következményeket okozva.
A rendszerben lévő extra, felesleges pénz legnagyobb hátránya, hogy inflációt gerjeszt, amely a társadalom legnagyobb részére negatív hatással van. Az infláció társadalmi feszültséget okoz, amit a politikai vezetés általában igyekszik elkerülni.
Ha az általános infláció a felesleges pénz megszüntetésének nem járható útja, vagy nem elég gyors megoldás, a különböző eszköz-ár buborékok adnak helyet a rendszerben lévő extra pénz felszívására. A politikai vezetés általában eltűri, gyakran támogatja, esetleg előidézi a gazdaságban lévő extra pénznek az eszköz-ár buborékok formájában történő felszívását. Az eszköz-ár buborékoknak ugyanis van másodlagos “haszna“ is. A jól tájékozottak, az aktuális politikai hatalomhoz, és a pénzügyi rendszerhez közel állók, a társadalmi befolyással rendelkezők, a folyamat során extra profitra tudnak szert tenni. Az eszköz-ár buborékok azonban nyilvánvalóan csak addig működnek, amíg az extra pénz jelen van a gazdaságban, utána a profit realizálás hirtelen és jelentős áresést, értékvesztést okoz, és bekövetkezik a folyamat célja, a pénzügyi rendszer megszabadul a felesleges pénztől. Az eszköz-ár buborékok funkciójának ez a pénzgazdasági lényege.
Az eszköz-ár buborékok azonban mindig valamilyen valós, létező eszköz jelentős érték emelkedését és értékvesztését okozzák. Igaz ez akkor is, ha tisztán csak tőzsdei részvényekkel zajlik a folyamat, hiszen a tőzsdei részvények konkrétan létező cégeket jelképeznek. Az eszköz-ár buborékok pozitív hatása, a felesleges pénz megszüntetése hosszú távon jelentkezne, rövid távon, a visszaesés során mivel valós eszközök értéke csökken, ismét gazdasági válság alakul ki, amelyet a politika valószínűleg ismét újabb energia, újabb pénzrendszerbe juttatásával próbál megoldani, amely folyamat ismételt eszköz-ár buborék ciklust hozhat létre.
Érdemes megjegyezni, hogy az eszköz-ár buborékok az elsődleges okai a társadalmi polarizáltság növekedésének, hiszen a pénzügyi gazdasági hullámvasút során a leggazdagabb, szűk réteg egyre vagyonosabb lesz, a társadalmi középréteg viszont elszegenyedik. A társadalom politikai vezetése oldhatná meg ezt a problémát, azonban legtöbbször ellenérdekelt a megoldásban.
A felesleges pénz gazdaságból történő kiszívásának leginkább alkalmas módszere, az eszköz-ár buborékok gazdasági visszaeséssel járó negatív hatása elsősorban az adott eszköz valós, fizikailag létező jellege miatt jelentkezik. Például, ha a tőzsdei árak csökkennek, a cégek gyakran termelés csökkentéssel, leépítéssel reagálnak, amely munkanélküliséghez vezet, vagy ha az ingatlanok ára csökken, a kölcsönök kockázat növekedése miatt sokan elvesztik házaikat, amiben laknak.
Az eszköz-ár buborékok gazdaság tisztító, korrekciós hatása az eszközök valós jellege miatt jár negatív hatásokkal. Ha létezne egy olyan eszköz, amely képes áremelkedéssel és árcsökkenéssel kiszívni a felesleges pénzt a gazdaságból, és nincs fizikailag is létező jellege, az ideális eszköz lenne a gazdasági válságok megoldására szolgáló, a gazdaságba pumpált és már feleslegessé vált pénznek a legkevesebb negatív hatással bíró megszüntetésére. Ilyen eszköz lehet a kriptovaluta. A kriptovaluták áremelkedése és árcsökkenése jár a legkisebb gazdasági megrázkódtatással.
A kriptovalutáknak a leghasznosabb globális pénzügyi funkciója, hogy alkalmas puffereszköz a pénzügyi rendszerben. Az eszköz-ár buborékok pénz megszüntető szerepének a legkevesebb hátránnyal járó módja, a legalkalmasabb eszköze a kriptovaluták eszköz-ár buboréka.
Még csak próbálgatjuk, hogy mire is használhatók a kriptovaluták. Látható, hogy valós társadalmi igény van egy közösségi, a társadalom által működtetett, biztonságos és értéktartó globális csere eszközre. Azonban amíg a kriptovaluták tisztán és csupán számítástechnikai termékek és gazdasági megfontolások nélkül jönnek létre, alkalmatlanok a stabil csereeszkoz funkciójára. Mindaddig azonban, amíg a közösség által működtetett, gazdasági szempontok figyelembe vételével létrehozott, közvetlen gazdasági kapcsolattal rendelkező kriptovaluta létre nem jön, és megteremtődik a tökéletes csere eszköz, mindaddig a létező kriptovaluták a legalkalmasabb eszközök a létező pénzügyi rendszerben a felesleges pénz megszüntetésére.
Talán éppen most zajlik ez a folyamat.
Gazdaság {button_primary} Társadalom {button_primary}
Nincsenek megjegyzések