A qualia az élmények szubjektív vagy kvalitatív tulajdonsága . Tapasztalati szempontból egy vörös rózsát látni különbözik attól, mint egy ...
A qualia az élmények szubjektív vagy kvalitatív tulajdonsága. Tapasztalati szempontból egy vörös rózsát látni különbözik attól, mint egy sárga rózsát látni. A tapasztalatok qualiája a jellegzetes „érzet”, valamint az, ami megkülönbözteti őket egymástól.
Filozófiai érvelés szerint a qualiát nem lehet azonosítani fizikai eredettel, és bármilyen kizárólag fizikalista kifejezésekkel történő leírás a qualiát nem tudja magába foglalni.
A qualiára példa egy gondolatkísérlet, amelyben Mary vesz részt, aki egész életét egy fekete-fehér szobában töltötte. Noha normál színlátása van, bezártsága megakadályozta, hogy valaha is színérzeteket érezzen. A szobában tartózkodva Mary fekete-fehér tankönyvek, televízió stb. révén tanulmányozta a színtudományt. Ily módon megtanulta a teljes élménytörténetet a színélményről, beleértve az agy és a vizuális rendszer összes fizikai tényét. Tudja az összes fizikai tényt a színről. De még soha nem látott színeket. Tegyük fel, hogy Mária egy napon kilép a fekete-fehér szobájából a színes világba.
Amikor kilép a szobából, Mary megtud valamit a színről, nevezetesen arról, hogy milyen a látni a színt. Amit Mary megtud, új, tényszerű információkból áll. Tehát a színről szóló összes fizikai tény mellett vannak újabb tények a színről (mivel Mary már minden fizikai tényt tudott a színről). Így a qualia nem lehet fizikai alapú.
A következtetés így hangzik:
(1) Mária a szobából való kilépése előtt minden fizikai információval rendelkezik az emberi színlátással kapcsolatban.
(2) Az emberi színlátásról azonban vannak olyan információk, amelyek Mary-nek a szobából való kilépése előtt nem voltak a birtokában.
Ezért
(3) Nem minden információ fizikai alapú.
A természetről alkotott tudományos alapfeltevésünk az, hogy a világ, és minden, ami benne van fizikailag létező dolgokra épül. Mary tud minden fizikai ismeretet a színekről, mégis hozzájuthat új ismerethez. Ebből következően az új ismeret nem lehet fizikai. Tehát a világunk mégsem csak fizikailag létező dolgokból áll. Mary esete azt igyekszik igazolni, hogy az érzés szubjektivitása nem köthető fizikai állapothoz.
A gondolatkísérletből levont következtetés azonban egy szigorú feltételt tartalmaz: Mary a színek látása előtt birtokában van minden fizikai ismeretnek, ami a színekkel kapcsolatos. Eltérő konklúzióra juthatunk azonban, ha be tudnánk látni, hogy ez a feltétel nem áll fenn. A gondolatkísérlet eredeti konklúziója Mary-vel azt a kérdést veti fel, hogy hozzá lehet-e jutni közvetett módon minden információhoz, minden ismerethez a tapasztalatot közvetlenül kiváltó érzékszervi aktivitás nélkül?
Mary esete gondolatkísérlet, de találhatunk olyan, a valóságban is létező példát, amelyen keresztül a gyakorlatban is megközelíthetjük a qualia információval kapcsolatos lényegét. Például képesek vagyunk-e megtanulni biciklizni biciklizés nélkül? El tudjuk-e sajátítani a biciklizés képességét úgy, hogy az összes információt, ami a biciklizni tudással kapcsolatos megtanultuk, ismerjük? Tudjuk hogyan működik a bicikli, ismerjük a gravitáció szabályait, látjuk mások hogyan bicikliznek, toltunk is már biciklit, de még soha nem ültünk kétkerekű járművön. Tudnánk biciklizni?
A válasz erre a kérdésre nyilvánvalóan az, hogy nem. Az egyensúly érzése miközben biciklizünk olyan állapot, amelyhez csak a biciklizés közben juthattunk, ezt a képességet csak közvetlen módon tudjuk elsajátítani. A biciklizés érzése éppúgy a qualia kategóriájába esik, mint a színek érzete.
Tehát ebből az következne, hogy a biciklizés érzése sem köthető fizikai állapothoz. Közvetett módon nem lehet megtanulni biciklizni csak úgy, hogy próbálom, gyakorlom, tapasztalom. Nyilvánvaló az is, hogy akkor, amikor megtanultam biciklizni új képességre, az agyam új állapotára tettem szert, amivel nem rendelkeztem előtte, bármennyi ismeretem is volt a biciklizésről. Ennek az új képességnek pedig megvan a megfelelő fizikai reprezentációja. Az agyamban olyan kapcsolatok jöttek létre, amelyek korábban nem léteztek.
Próbáljuk meg Mary esetét is fiziológiai irányból, az agy működésének irányából megközelíteni. Mary esetében ekkor a kérdés úgy is feltehető: változott-e Mary agyának állapota az után, hogy meglátta a színeket? Ha igen, akkor ez a változás új, fizikailag is reprezentálható ismeretet jelent. Ebben az esetben ez az új fizikailag létező ismeret kapcsolatban van a qualia-val, ez a fizikai változás hozza létre a qualia élményét, azaz a qualia olyan állapot, aminek van az agyban megjelenő fizikai megfelelője.
Mary esetében a kérdést tehát úgy is fel lehet tenni, hogy van-e valamilyen fizikai reprezentációja annak az információnak, amihez akkor, és csak akkor jut hozzá Mary, amikor valamilyen színes dolgot lát.
A színlátás fiziológiai folyamatát jól ismerjük. Tudjuk, hogy egy meghatározott hullámhosszú fény hogyan aktiválja a szem érzékelő idegeit, azok hogyan és az agy mely részeit hozzák ingerületbe. Ennek a látási folyamatnak kapcsolatban kell állnia a szín látásának az élményével, hiszen a fizikailag egészséges agyban a szín érzékelése összekapcsolódik a szín látásának élményével.
Tételezzük fel, hogy a szín élménye, a qualia nem valahol máshol, hanem (akár fizikailag akár nem fizikai módon) az agyban keletkezik. Ez esetben a qualia problémája felvethető úgy is: a szín látványa nélkül, csupán tanulva, közvetetten információt szerezve a színekről aktiválhatók-e azok az agyi területek, amelyek a szín látásával kapcsolatosak?
A kérdés kísérleti jellegű, vizsgálattal eldönthető. A megfigyelések azt mutatják, hogy a szín látásnak vannak olyan idegpályai, amelyek nem aktivizálódjanak a szín látása nélkül. Mary, aki képes a színeket látni, de nem lát színes dolgot, csupán tanulással, közvetett módon információt szerezve nem képes ugyanazokat az idegpályákat aktiválni, amelyek aktívak akkor, amikor látjuk a színeket. Van tehát fizikai különbség aközött az állapot között amikor Mary közvetett módon tud mindent a színekről, és amikor lát is színeket. Éppen úgy, mint ahogy a biciklizés qualia-ja esetén is láthattuk.
Tegyük fel, hogy Mary még mindig fekete-fehér környezetben van, de technikailag lehetősége van arra, hogy mesterségesen, elektromos impulzusokkal ingerelje a színek látásával kapcsolatos idegpályákat. Megjelenik számára a szín látásának élménye? Ha a szem megfelelő idegei kapnak ingerületet, akkor igen. Mary képes hozzájutni a szín látás élményéhez a szín közvetlen érzékelése nélkül is.
Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy a fekete-fehér képen látott égbolt kék színű legyen pontosan azokat a kék receptorok kell ingerelni, amelyek lefedik a fekete-fehér égbolt látványát. A lényeg mégis az, hogy Mary hiába tud mindent a színekről, rendelkezik minden közvetett (a színek látása nélküli) információval, ami a színekkel kapcsolatos, még sincs birtokában minden, a színekhez köthető információnak. A hiányzó információkat azonban a színek fizikai látványa nélkül, az érzékszerv megfelelő mesterséges ingerlésével is megszerezheti.
Mary példája tehát arra nem alkalmas, hogy bizonyítsuk, Mary nem jut fizikailag létező új információhoz a színek látása következtében. Mary hozzá jut új információhoz a színek látásával, tehát a következtetés, miszerint van olyan információ, ami nem fizikai, a qualia nem köthető fizikai struktúrához, Mary példájából nem következik.
Azonban új kérdés merül fel. Levonható ebből az a következtetés, hogy a qualia azonos azzal az információval, azzal az ismerettel, azzal az agyi állapottal, ami a szín látásakor, vagy a mesterséges ingerléskor jön létre?
Azt sem állíthatjuk, hogy a qualia fizikai megfelelője azon idegcsoportok aktivitása, amelyek akkor és csak akkor jönnek ingerületbe, amikor a színeket látjuk, vagy mesterségesen ingereljuk, bár bizonyosan kapcsolatban van vele.
Azok, akik már láttak színeket képesek elképzelni a színeket, a kék égboltot, a piros paradicsomot anélkül, hogy közvetlenül, a szemükkel látnák. Nyilván a fekete-fehér Mary a színek korábbi érzete nélkül erre képtelen lenne.
Azonos a biciklizés megtanulásakor megszerzett egyedi tudás a biciklizés érzetével? Létre tudunk hozni bicikliző robotot. Egy bicikliző robot rendelkezik az egyensúly érzetével? Egy bicikliző robotnak van érzése? Egy bicikliző robot zombi, vagy érző lény?
Nyilván azt nem tudhatjuk, hogy milyen érzés biciklizni a robotnak. Azt sem tudhatjuk, hogy rendelkezik-e ezzel az érzettel, mint ahogy ki sem zárhatjuk azt egyszerűen. Egy robot nem is fogja számunkra elmondani, megértetni milyen érzés biciklizni.
Az eddigi érvelés sem ad magyarázatot arra, hogy mi a qualia, csupán azt igyekszik bizonyítani, hogy az a filozófiai érvelés, amely kizárja, hogy a qualia fizikailag létező információ reprezentációja legyen, pontatlan. Van fizikai különbség a színeket látó és a színeket nem látó, de a színekről mindent tudó Mary esetében.
Milyen fizikai állapot tehát a qualia? Mi a qualia fizikai reprezentációja?
What are qualia? Criticism of black and white Mary
Agy {button_primary} Elme {button_primary}
Nincsenek megjegyzések